A Monarchia aranykora
Az Osztrák?Magyar Monarchia nemzeteinek festészetét mutatja be holnaptól a Műcsarnokban Az első aranykor című nagyszabású kiállítás Munkácsy Mihály, Hans Makart, Jan Matejko, Alfons Mucha, Rippl-Rónai József és kortársaik csaknem 200 munkáján keresztül ? tudtuk meg a 14 órai sajtóbejáráson.
A Műcsarnok alapításának 120. évfordulóját ünneplő tárlat a magyar, az osztrák, a lengyel, a cseh és a horvát festészet klasszikusait vonultatja fel, miközben az épület oldalsó termei kortárs magyar festők kiállításainak adnak otthont ? emelte ki a jubileumi kiállítás bemutatásán Szegő György, az intézmény művészeti igazgatója. A ma este nyíló tárlatot kettős céllal rendezték meg: a közönséget gyönyörködtetni szeretnék, a művészettörténészeket pedig a korszak újragondolására késztetni.
Sármány-Parsons Ilona, a kiállítás tudományos kurátora elmondta: a Mayer Mariannával közösen válogatott anyag az Osztrák?Magyar Monarchia egészének festészetét tekinti át, elsősorban a XIX. század utolsó három évtizedére fókuszálva. Az összességében négy és fél évtized festészeti fejlődéséből ízelítőt adó tárlat a korszak fő stílustörekvéseit korszakokra bontva mutatja be, kitérve a magyar mellett az osztrák, cseh, lengyel és horvát festészet jellemzőire.
A bevezető terem korabeli portréikkal a korszak vezető politikusai, kultúrpolitikusai előtt tiszteleg, majd az 1860-as évek uralkodó stílusirányzata, a historizmus vezető alakjainak munkáit vonultatja fel. Jan Matejko, Hans Makart és Munkácsy Mihály már az 1868-as Párizsi Világkiállításon is együtt képviselték a monarchiát, a Műcsarnok pedig ismét közös terembe gyűjti a három korabeli festőfejedelem monumentális vásznait.
A horvát historizmus ebben az időszakban kezdett kibontakozni: Oton Ivekovic Zrínyi Miklósig, Vlaho Bukovac a barokkig, Mato Celestin Medovic pedig az antikvitásig nyúlt vissza inspirációért. Az 1880-as évek fiatal generációja a történelmi múlt helyett már egyre inkább a jelen problémái felé fordult, még ha a korabeli műtárgypiac nem is mindig fogadta kedvezően a realisták és a naturalisták munkáit.
Erős anyag mutatja be a századforduló lengyel szimbolizmusát, mások mellett Jacek Malczewski és Stanislaw Wyspianski vásznain keresztül, a cseh terem pedig egyaránt felvonultatja Alfons Mucha szecessziós plakátjait és a kortársak melankolikus tájképeit. Az osztrák festészetet ? Josef Maria Auchentaller Beethoven-zeneszobájának képei mellett ? Carl Moll és Maximilian Lenz képviselik. A magyar századforduló szerteágazó művészeti irányzatait elsősorban Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly és Vaszary János képein keresztül mutatja be a tárlat, amelynek kódája olyan kevésbé ismert, de hasonlóan tehetséges alkotókra is felhívja a figyelmet, mint Poll Hugó vagy Zemplényi Tivadar.
A 17 órai megnyitón Fekete György professzor emeritus, az MMA elnöke köszönti a megjelenteket, majd Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész és dr. Sisa József művészettörténész, az MTA doktora megnyitója után dr. Sármány-Persány Ilona kurátor bemutatja Az első aranykor című 2017. március 12-én vasárnapig látható kiállítást. A pohárköszöntőt Szegő György művészeti igazgató mondja majd az alagsori fogadáson.
