Leletek a hun korból
Ehmann Gábor biatorbágyi fűtésszerelő februári beszolgáltatásának köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) felbecsülhetetlen értékű hun kori leletegyüttessel gyarapodott ? tudtuk meg a délelőtti sajtótájékoztatón a Múzeum körúti Széchényi-teremben.
Varga Benedek főigazgató köszöntője után Ehmann Gábor elárulta: egy észak-dunántúli túraútvonal mellett, falevelek mellett pillantott meg egy nemesfém veretet, majd a lelőhely bolygatása nélkül felvette a kapcsolatot az MNM szakembereivel. Szenthe Gergely ásatásvezető régész hozzátette: június elején zajlott le a terepi kutatás jelentős része, majd műszeres kutatást is végeztek talajradarral és magnetométerrel.
Az összesen 125 tételből álló tárgycsoport több szempontból is kivételes jelentőséggel bír a korszak leletanyagában. A most előkerült 125 darab hun kori tárgy több csoportban bukkant elő, mivel külön ásták el a rangos tulajdonos lószerszámait, öveit, fegyvereit, lábbeligarnitúráját. Ez utóbbi a korszak legszebb és legteljesebb ilyen jellegű együttese a Kárpát-medencéből. A semleges kémhatású erdei talajban a tárgyak kiváló állapotban maradtak fenn, főleg az ezüst és aranytárgyak eredeti felülete vizsgálható majd eredményesen. Megfigyelhetők a tárgyakon az ún. rituális rongálás nyomai, amely eddig a soha nem bizonyított feltételezések közé tartozott.
A leletek megkutatott környezetében sírt nem találtak, így az előkerült anyag jellege alapján a hun kori áldozati leletek közé sorolható, amelyből alig néhány ismert a Kárpát-medencéből (Szeged-Nagyszéksós, Pécs-Üszögpuszta, Pannonhalma, Bátaszék). A tervásatás még nem zárult le. Az új lelet gazdagsága, a leletek száma révén egy, ezen együttesekből alkotott ? fiktív, mert mindegyik értéke felbecsülhetetlen ? rangsorban a nagyszéksósi lelet után következne. Velük szemben azonban ebben az esetben kivételesen ismert a kontextus, amely gyakorlatilag először teszi lehetővé a hun kori áldozati rítus leírását, illetve kulturális összefüggései közé helyezését.
Nagyon ritka eset, hogy a társadalomtörténeti ? így történeti vagy régészeti ? kutatásban egy új forrás, ez esetben leletegyüttes tenne lehetővé minőségi változást. A minden téren kivételes új lelet esetében ez teljesül. Jelentősége ? egyedülálló értéke mellett is ? szakmai szempontból beláthatatlan, teljesen átrajzolja a korszak temetkezési rítusáról, illetve a Kárpát-medence és a sztyeppe közötti kapcsolatokról ? máig leginkább toposzként továbbélő, néha évszázados megállapítások alapján alkotott vagy ilyenek által befolyásolt ? képünket. Ehmann Gábor, a lelet beszolgáltatója, hatalmas szolgálatot tett a magyar kultúrának.