ZETApress

Ma délelőtt 11-kor mutatta be a Magyar Nemzeti Múzeum a sajtó képviselői számára azt a négy új alkotást, amellyel tovább bővül a Rejt/Jel/Képek ?56 ? A forradalom titkos művészete című időszaki kiállítás. A négy képet Fiedler Péter, Fiedler Ferenc unokaöccse bocsátja a múzeum rendelkezésére a kiállítás idejére.

Köztük három olyan olajfestményt mutattak be, amelyeket 1956-ban a forradalom tiszteletére készített a művész. A negyedik alkotás egy litográfia 1958-ból Baroque ? A forradalom emlékére a címmel. A képek a Francois Fiedler Foundation tulajdonában vannak, melynek Fiedler Péter az elnöke, aki szintén részt vett a bemutatón. Azután ajánlotta fel a négy művet a Magyar Nemzeti Múzeum számára a kiállítás idejére, miután megtekintette a tárlatot.

Fiedler Ferenc (1921. Kassa ? 2001. Párizs) az ’50-es évek elejétől a Párizsi Iskola tagja, Chagall, Miró, Braque barátja, a Galerie Maeght kollektív kiállításain jelennek meg képei az imént említett művészek alkotásaival közösen. Fiedler jelentőségét a nemzetközi művészeti életben jól mutatja, hogy 2012-ben New Yorkban egyedüli európaiként szerepel a Jackson Pollock, amerikai absztrakt expresszionista festőművész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon.

A november 13-ig megtekinthető Rejt/Jel/Képek ?56 ? A forradalom titkos művészete című kiállítás egyik legfontosabb célja, hogy feltárja, majd bemutassa azokat az alkotásokat, amelyeket alkotóik és hozzátartozóik évtizedekig rejtegettek, eltitkoltak. Már most több olyan művész nevével találkozhatunk a tárlaton, akikről nem is sejtettük, hogy megihlette őket a forradalom. Reméljük, hogy ez a névsor az előttünk álló hónapokban tovább bővül! A kiállításról idekattintva olvashatunk.

A művész bemutatása

Fiedler Ferenc a Trianoni békediktátumot követően, a Csehszlovákiához csatolt Kassán 1921-ben született, ám a család rövidesen átköltözött Magyarországra: Nyíregyházán telepedtek le. Öt évesen már olajfestékkel vászonra festett, csodagyereknek tartották, amit az is jól mutat, hogy tíz esztendősen, az akkor alakuló Benczúr Körben felnőtt festőművészek között állították ki alkotásait. A ?30-as években már a Szépművészeti Múzeum vásárolta képeit, 16 műalkotása, amit a magyar állam vett meg, jelenleg is a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.

1941-ben Szőnyi István osztályában kezdte el tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol barátságot kötött Országh Lilivel, Reigl Judittal és Hantai Simonnal. 1948-ban a Római Magyar Akadémián nyílt kiállítása Hantai Simonnal együtt, onnan ösztöndíjjal egyenesen Párizsba utazott, hátrahagyva mind Magyarországot, mind a figuratív festészetet. 1949-ben részt vett a Le Salon des Réalités Nouvelles negyedik kiállításán. 1950-ben fedezte fel Miró, aki barátjává fogadta és a fények festőjének nevezte el. A kor legprogresszívebb párizsi galériája, a Galerie Maeght 1951-ben kollektív kiállításon mutatta be az utánpótlás, közöttük Fiedler alkotásait. Ettől kezdve a XX. század modern művészetének olyan nagy mestereivel állított ki rendszeresen, mint Braque, Chagall, Calder, Giacometti, Kandijszky, Leger, Miró, Matisse, Picasso, Riopelle.

A Galerie Maeght exkluzív művészeti periodikájában, a Derriere Le Miroir-ban négy önálló számot is művészetének szenteltek. 1960-tól a francia állam rendszeresen vásárol a művész alkotásaiból. Fiedler jelentőségét a nemzetközi művészeti életben jól mutatja, hogy 2012-ben New Yorkban egyedüli európaiként szerepelt a Jackson Pollock, amerikai absztrakt expresszionista festőművész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon.

2014-ben Fiedler két hazai és három külföldi jelentős kiállításon is szerepelt egy időben. Budapesten egyéni kiállítása volt a Francia Intézetben, a Magyar Nemzeti Galériában pedig barátaival, Hantai Simonnal, Joan Miróval, Országh Lilivel és Reigl Judittal közösen állították ki műveit. A másik három kiállításon, amelyek a francia Riviérán a Maeght Fondation megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendeztek a festmény, a grafika és a kerámia szekciókban, Fiedler ismét együtt szerepelt barátaival, Joan Miró-val, George Braque-kal, Marc Chagall-lal, Alberto Giacometti-vel, ugyanúgy, mint az 1964-es megnyitón. Születésének 95. évfordulója alkalmából Fiedler képeit idén eddig Európában 4 előkelő helyszínen láthatta a közönség: Saint Paul de Vence-ban, a Maeght Fondation Espace, Espaces csoportos kiállításán Braque-kal, Calderrel, Giacomettivel, Hantaival, Hartunggal, Miróval.

Pozsonyban a Kun Kelemen Fine Arts Galériában egyéni kiállításon és a Kálmán Makláry Fine Arts szervezésében az ARTPARIS 2016-on és az Art 16 Londonon. Művei a világ számos pontján megtalálhatóak, többek között New York-ban a Guggenheim Múzeumban és a Pollock Házban, Franciaországban a Pompidou Központban és a Párizsi Modern Művészetek Múzeumában, Svájcban Lausanne-ban a Bibliothéque Cantonale et Universitaire-ben és Vevey-ben a Cabinet Cantonale des Estampes-ben, Ausztráliában Canberrában a National Library-ben valamint Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában. A művész 2001-ben, 80 évesen Párizsban hunyt el.