Strobl az Andrássy úton
Strobl Alajos örökségét, számon tartott vagy eddig rejtőzködő alig ismert alkotásokat, továbbá egy életnagyságú, 3D-nyomtatott szobrot mutat be A halhatatlanság forrása – Strobl Alajos (1856-1926) című nagyszabású életmű-kiállítás, amely tegnap 18 órakor nyílt meg az Andrássy úti Magyar Képzőművészeti Egyetem Aulájában.
A szeptember 19-én szombatig látogatható tárlat a Strobl-emlékév kiemelt eseménye, és 45 szobron keresztül ad átfogó képet a XIX-XX. század fordulójának egyik legjelentősebb magyar szobrászának életművéről. Fotóink Katona Lucia felvételei. Az április 23-án a Budavári Palotanegyedben megnyílt szabadtéri Strobl-kiállítástól idekattintva olvashatunk.
A közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár szerint a Strobl Alajos-emlékkiállítás nemcsak évfordulós tárlat, hanem egy újrafelfedezés is. Felidézte, hogy a szobrász 170 éve született és 100 éve hunyt el (1856-tól 1926-ig élt), életműve pedig ma is meghatározza Budapest arculatát, elég csak a Nemzeti Múzeum kertjében álló Arany János-szoborra, a Mátyás-kútra vagy a Halászbástya Szent István lovasszobrára gondolni.
Sári Zsolt kiemelte, hogy az örökségvédelem immár a kulturális tárcához tartozik, ami jelzi: a történelmi épületek, terek és szobrok közös emlékezetünk részei. Hangsúlyozta, hogy a tárlat az eddig kevéssé ismert Strobl Alajost is bemutatja be, olyan alkotásokkal, amelyek csak a közelmúlt kutatásai során kerültek elő. Arra is emlékeztetett, hogy Strobl Alajos csaknem négy évtizeden át tanított a Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjénél, 1897-ben pedig megalapította a szobrász mesteriskolát.
Az államtitkár szerint egy mester valódi örökségét nemcsak művei, hanem tanítványai is tovább-viszik, ezért a tehetségek megtartása nemzeti érdek. – Strobl mesteriskolája arra tanít, hogy egyetlen kiemelkedő mester köré egy egész nemzedék szerveződhet. De ehhez az kell, hogy a mester és a tanítvány itthon pályán maradjon – mondta kiemelve: céljuk az, hogy a fiatalok eljussanak a világba, tanuljanak a legjobbaktól, de legyen lehetőségük hazahozni a tudásukat. Ennek érdekében fontos a kiszámítható művészi életpálya, és az évtizedek óta megoldatlan bérhelyzet rendezése.
A művészettörténet oktatásának is vissza kell kerülnie az őt megillető helyre – vélte az államtitkár, mert nem lehet európai művészképzés ott, ahol hiányoznak az alapok, és szerinte ez nem csak a művészképzés ügye, hanem Magyarország vizuális kultúrájának az érdeke és az alapja. Sári Zsolt bejelentette, hogy a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban egy kortárs képzőművészeti főosztályt hoznak létre, amelynek vezetőjét nyílt pályázat útján választják majd ki.
Dr. Szerdahelyi Márk művészettörténész megnyitóbeszédében elmondta, hogy a kiállításon a közgyűjtemények mellett magángyűjteményekből kölcsönzött művek is láthatók, köztük olyan gipsz- és terrakottaszobrok, amelyeket a nagyközönség most láthat először. A válogatásban a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, valamint magángyűjtemények kiemelkedő darabjai szerepelnek. A kiállítás előkészítéséhez kapcsolódó kutatások során kiderült, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében őrzött több szobor is Strobl Alajos alkotása. Az újonnan azonosított művek között Rauscher Lajos építész, valamint gróf Károlyi Sándor és Bethlen Klementina portréja is megtalálható.
A kiállítás kurátorai: Erős Ápolka és Borovi Dániel. A tárlat egyik különleges eleme az Andrássy úti főbejárat lépcsőjén látható aranyszínű, életnagyságú, 3D-nyomtatott szobor. A Mihály néven ismert alak Strobl Alajos 1913-ban felavatott Mechwart-emlékművének egy fennmaradt mellékalakja alapján készült. Az eredeti bronzszobor a II. világháború után egyedüliként maradt meg a szoborcsoportból, jelenleg a 2019-től zárva tartó Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény kertjében látható.
