Arcodat keresem januárig
A Műcsarnokban ma 11 órakor volt Olasz Ferenc fotográfus: Arcodat keresem című kiállításának sajtóbejárása, ahol Tulipán Zsuzsanna kurátor tartott rövid tárlatvezetést, majd a művésszel közösen fogadta kérdéseinket. Fotóink Katona Lucia felvételei.
Olasz Ferenc Balázs Béla-díjas fotográfus és filmrendező hat évtizedes munkásságát bemutató kiállítás három teremben tárja a látogatók elé a magyar táj és kultúra szakrális emlékeit. A tárlat középpontjában a vallásos néphagyomány tárgyi öröksége áll – út menti keresztek, sírjelek, szobrok, kálváriák -, melyeket a művész mély empátiával örökített meg.
Az egri Tanárképző Főiskola, majd a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-történelem szakának elvégzése után fiatal tanárként kezdett fényképezni: intellektuális érdeklődése közvetlen környezetére irányította a figyelmét. Jó ismerősei, szomszédai, Alsópáhok idős lakói voltak az első portréalanyai, majd a házuk, udvaruk, a falu szélén álló kőkeresztek, a bádog Krisztusok és Máriák. Innen bontakozott ki küldetésként felfogott fotográfusi vándorútja.
Munkásságát nem határozza meg tudatos dokumentarista program, intuitív úton közelít a képhez, a hangulatok és érzések vizuális megjelenítésének lehetőségeit keresi. Fotográfiái és filmalkotásai a változó társadalmi és természeti környezet még létező, fontos értékeinek talán utolsó pillanatokban megragadott lenyomataivá váltak.
Napjainkra számos vallási népszokás feledésbe merült és elveszítette eredeti, közösségformáló vagy hiterősítő funkcióját. A hagyományok tovább-élése azonban gyakran egy-egy szakrális emlékhez kapcsolódik, s nem ritkán a település egyetlen fennmaradt kulturális örökségeként szolgál, sőt, a közösségi emlékezet és identitás hordozójává is válhat.
A kiállítás címe – Arcodat keresem – idézet Canterbury Szent Anzelm (1033-1109) itáliai származású bencés apát legismertebb művéből, a Proslogionból, amely éppen annyira ima, mint vágyának kinyilatkoztatása Isten arcának megismerésére. Olasz Ferenc címválasztása bölcseleti szemléletű istenkeresésének önmeghatározása, tulajdonképpen a tevékenységének természetes leírása. Minden fényképe portré, amennyiben megőriz valamit abból, ami a távollévőt jelenné teszi, ebben az értelemben majd mindegyik felvétele portré.
– Kincseket örökítettem meg, melyek az ezeréves Magyarország kultúrájának bizonyítékai, s melyek örökre emlékeztetnek (többnyire) ismeretlen mesterek Isten-dicséretére. Ezek a művészeti emlékek az egyetemes kultúra részei, egy hittel és tehetséggel megáldott nép, a magyarság üzenetét hordozzák. Képeim: meditációk… Hitről, csöndről, a lélek csöndjéről vallanak – fogalmazott a fotográfus.
A 2026. január 18-án vasárnapig látható kiállítás megnyitója ma 18 órakor lesz. Bevezetőt mond: Kondor-Szilágyi Mária PhD, a Műcsarnok vezető kurátora. A kiállítást Korniss Péter, Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, az MMA rendes tagja nyitja meg. Az első kísérőprogram november 13-án csütörtökön 18 órakor a nyitó kurátori tárlatvezetés lesz.
