Roma képek Belvárosban
A Szentandrássy István Roma Művészeti Galériában ma 16:30-kor Nap körül a csillagokban címmel nyílt kiállítás Balázs János (1905-1977) költő, festőművész és Tóth Menyhért (1904-1980) posztumusz Kossuth-díjas festőművész képeiből az Irányi utca 20. két szintjén.
Kállai Ernő hegedűművész, a Magyar Állami Operaház zenekarának koncertmestere szólója után köszöntőt mondott Kiss-Hegyi Anita, a KIM kulturális kapcsolatokért felelős államtitkárnője és dr. Horváth József főigazgató, roma esélyegyenlőségi politikus. Konferált: Kunhegyesi Ferenc (feró) magyar cigány táncos, grafikus és festő. A 2026. január 04-én vasárnapig, szerdától vasárnapig, 10-től 18 óráig látható tárlatot Gaál József Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, művészeti író, egyetemi docens, a kiállítás kurátora nyitotta meg, majd Kállai Ernő újra elkápráztatott minket virtuóz hegedűjátékával a fogadás előtt. Fotóink MTI/Máthé Zoltán felvételei.
Balázs Jánosnak és Tóth Menyhértnek saját kultúrájuk, sorsuk és életük töredékeiből kellett éveken át összerakniuk azt, amit a kiállításon láthatunk: két életművet, a roma kultúra balladáit – mondta a KIM kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára a megnyitón. Kiss-Hegyi Anita ismertetése szerint mindkét roma művész a remeteséget választotta, és annak nyers közvetítését, aminek értéke az érzelmek útján jut el hozzánk. Színekben tobzódó látomásos festményeiken külön világot építettek, egy saját mitológiát olyan kultúra ősi elemeiből táplálkozva, amely talán minden más kultúránál többet ismer a világból, mégis közel maradt saját gyökereihez.
A két művész a szegénység, a háborús nélkülözés és a cigánytelepek naturalista ábrázolása helyett külön univerzumot épített fel szimbólumokból és ősi toposzokból. Az államtitkár rámutatott arra, hogy Balázs Jánost és Tóth Menyhértet nem értették meg a kortársaik, így csak a haláluk után nyerhettek elismerést. Balázs János és Tóth Menyhért festészete volt annyira sajátos, filozofikus, a Biblia cigány mondavilágát és a magyar népmesék szimbolikáját is hordozó, hogy a kortársak jobb híján naiv festőnek titulálták őket. Ma utcák, iskolák, ösztöndíj viseli a nevüket, műveik a Magyar Nemzeti Galériában és más neves közgyűjteményekben is megtalálhatók.
Horváth János Sándor főigazgató elmondta: a festőművészek életében az egyik közös pont a szegénység, a mindennapi betevő megteremtése volt. Mindketten a művészeten keresztül találhatták meg önmagukat, kiteljesedésüket, és szegénységük, társadalmi helyzetük ellenére olyat alkottak és hagytak az utókorra, ami materiális értelemben nem fizethető meg.
Gaál József Munkácsy-díjas képzőművész, művészeti író ismertetése szerint a kiállítás címe Balázs János egyik verséből származik, a művész nemcsak festőként, de költőként is kiemelkedőt alkotott. Tóth Menyhért is sokat írt, néhány azok közül is fennmaradt – tette hozzá. A két művész ugyanabban világban élt a Kárpát-medencében: Tóth Menyhért 1904-ben, míg Balázs János 1905-ben született, előbbi 1980-ban, utóbbi 1977-ben hunyt el. Mindketten hasonlóan nehéz sorssal és megpróbáltatásokkal küzdöttek meg, és a nagy szegénység, nehéz sors ellenére mégis eljutottak a filozófiához. Mindketten tudatos művészek voltak – mutatott rá.
Tóth Menyhért Vaszary-növendék volt, majd visszatért Miskére és földművesként élt nagy szegénységben, Balázs János egész életét Pécskő-dombon élte a putriban, ott is alkotott szinte az utolsó pillanatig. Műveik közös tartalmi metszéspontja a humánum és az együttérzés. A Nap körül a csillagokban című kiállítás január 04-én vasárnapig látogatható.
