Tablók az altemplomban
A Bakáts téri plébániatemplomban tegnap 18 órakor nyílt meg az MNMKK Iparművészeti Múzeum tablókiállítása Thék Endre életművéről, ahol Egressy Rita fényképezett. A tárlat október 05-én vasárnapig hétfők kivételével 14 és 18 óra között látogatható az altemplomban.
Az igazi iparos self-made-man typus – jellemezte kortársa, Gaul Károly a századforduló neves bútorasztalosát. Az orosházi Thék Endre, akinek felmenői között apai ágon elismert mesteremberek voltak, a bútorasztalosságot emelte művészetté, a modern magyar bútoripar megteremtőjévé vált.
A Bécsben és Párizsban is képzett asztalosmester Budapesten alapította meg az első nagyszabású magyarországi bútorgyárat. Kastélyok, paloták és a századforduló legcsodálatosabb hazai épületeinek berendezései kötődnek a nevéhez az Operaháztól a budavári palota Szent István-termének faburkolatáig. Most a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom altemplomában nyílt tablókiállítás mutatja be személyes életútját és a bútorgyárban kivitelezett jelentős termékeit, berendezéseit is – mindezt az egykori bútorgyár Üllői úti telepe közelében.
Megnyitóbeszédében az itáliai Michele Baggi plébániai kormányzó és Cselovszki Zoltán főigazgató is reményét fejezte ki, hogy az Iparművészeti Múzeummal elindult együttműködés hosszútávú lesz és a megújuló főépületben is folytatódik majd. Mondandóikat Lovay Zsuzsanna kurátori összefoglalója követte.
Asztalosmesterből iparmágnás: Thék Endre (1842-1919)
Az 1870-es évek közepétől az első világháború kitöréséig tartó korszak az építészetben és a vele szorosan összekapcsolódó belső berendezésben, bútorművességben számos stílust, irányzatot, művészi felfogást vonultatott fel. E széles spektrumban egymás mellett, ám egymást áthatva, eklektikusan összefonódva voltak jelen a felelevenített és átfogalmazott történeti stílusok, majd a századfordulón a szecesszió. A fenti törekvések szimbiózisa Thék Endre bútorasztalos munkásságában ért csúcsra.
Thék Endre a XIX. század végének és a XX. század elejének tipikus vállalkozója. Az asztalosinasként Orosházáról induló fiatalember Pesten, Bécsben és Párizsban tanult, ahol a kifinomult díszítésű és nagy mesterségbeli bravúrt igénylő bútorok készítésében szerzett jártasságot. Hazafias elköteleződése miatt Párizsból Pestre települt és 1872-ben megnyitotta Szűz utcai asztalosüzemét, amely jelentős szakmai elismertséghez és egyre nagyobb állami megbízásokhoz juttatta. 1885-ben hihetetlen elszántsággal és akaraterővel hozta létre Magyarországon az első valóban nagyipari szinten dolgozó bútorgyárat: a Thék Endre Bútor, Zongora és Épületmunkák Gyára Részvénytársaságot. Művészi színvonalú bútorokat és belső berendezéseket készített neves tervezők vázlatai alapján. A főváros legjelentősebb középületeinek reprezentatív enteriőrjei és az arisztokrata magánpaloták berendezései többségében a Thék-gyárból kerültek ki, meghatározva ezzel a historizmus magyarországi bútorművészetét. Thék Endre asztalos, iparművész, gyáriparos és iparosvezér alakja legendássá lett a kortársak szemében.
