Biblia horvát nyelven
Az első teljes horvát nyelvű bibliafordítás a Hónap kincse a Magyar Nemzeti Múzeumban. Tegnap 14 órakor nyílt meg az MNM Hónap kincse kamaratárlata, amely Katancsics Mátyás Péter horvát nyelvű bibliafordítását mutatja be a látogatóknak. A kiállítás egy hónapig látogatható a Múzeum körúti Széchényi-teremben.
A tárlat apropóját az adja, hogy idén emlékezünk meg Katancsics Mátyás Péterről – az első teljes, horvát nyelven kiadott Biblia fordítójáról – születésének 275., valamint halálának 200. évfordulója alkalmából. A nagy műveltségű ferences szerzetes a horvát felvilágosodás kiemelkedő tudósa és költője volt, aki erős horvát identitása mellett elkötelezett híve volt a magyar-horvát együttműködésnek is. A tárlat a fordításiratot és az ebből készült, hat kötetből álló horvát nyelvű nyomtatott bibliát mutatja be.
– Katancsics Mátyás Péter egy tudós, szerzetes, történész, régész, numizmatikus, költő, a pesti egyetemi tanár, a felvilágosodás korának klasszikus alakja volt, de életútja és munkássága nem csak ezeknek, és nem csak a biblia miatt fontos: Katancsics a horvát-magyarországi fontosság miatt fontos, hogy itt a Szentírás hosszú helyet foglaljon el, amely a képviselője volt. horvátokat és magyarokat szeretnénk emlékeztetni a Nemzeti Múzeumba sok százezer látogatót is – mondta el köszöntőjében dr. Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az ünnepélyes megnyitón.
Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nyitotta meg a tárlatot. Beszédében kiemelte, hogy Katancsics személye és életműve szorosan kapcsolódik úgy Horvátországhoz, mint Magyarországhoz. Iskolát is az akkor egy államközösséghez tartozó két ország területén végezte, dolgozott és tanított mindkét országban. Egyaránt birtokosa volt mind a klasszikus európai, mind a magyar és horvát kultúrának és tudományos ismereteknek.
Dr. Szvitek Róbert, a kamarakiállítás kurátora mutatta be a műtárgyakat. Kifejezte, hogy Katancsics Mátyás Péter tudatában volt az anyanyelvi Szentírás-fordítás nemzeti szempontú jelentőségével, ezért 1809-ben nekilátott a fordításnak. Ezt az hatalmas munkát 1816-ig, hét év alatt végezte el. Művét valamennyi katolikus délszlávnak – Horvátország, Szlavónia, Dalmácia és Bosznia híveinek – szánta. Munkája során a teológiai hűség miatt mindvégig ragaszkodott a szó szerinti fordításhoz.
A nyomdai előkészítés Katancsics halála miatt félbeszakadt, de rendtársa, Csevápovics Gergely provinciális folytatta a kézirat sajtó alá rendezését. Miután a mű elnyerte a római és az esztergomi egyházi hatóságok engedélyét, 1831-ben Budán hat kötetben meg is jelent. A kétnyelvű kötetek a horvát fordítás mellett tartalmazzák a latin eredetit is: négy kötet az Ószövetség, kettő pedig az Újszövetség könyveit foglalja magában. Katancsics Szentírás-fordítása kéziratának tisztázatát a Magyar Ferences Könyvtárban őrzik, ahol megtalálható a mű nyomtatott kiadása is.
