Klebelsberg a kerítésen
Idén emlékezünk meg gróf Klebelsberg Kunó (1875.11.13-1932.10.11) vallás- és közoktatásügyi miniszter születésének 150. évfordulójáról. Ennek apropóján kerítéskiállítás nyílt az MMA-n a 150 éve született Klebelsberg Kunóról. Fotóink Egressy Rita felvételei.
A Magyar Művészeti Akadémia április 30-án megnyílt kerítéskiállítása Klebelsberg életét és miniszteri munkásságát mutatja be tablók formájában a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének felhasználásával. Köszöntőt mondott Rátóti Zoltán, az MMA alelnöke, jelen volt a megnyitón dr. Richly Gábor, az MMA főtitkára is.
– Klebelsberg Kuno kultuszminiszterként olyan átfogó és maradandó reformokat valósított meg, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századi magyar oktatást és kultúrpolitikát. A népiskolák építésével, a reál gimnáziumok, a polgári iskolák, a leánygimnáziumok és líceumok hálózatának kialakításával tette lehetővé a műveltség elérését a társadalom legszélesebb rétegei számára is. Fontosnak tartotta a nemzet egészségének testi erősítését az olimpiai mozgalom és általában a magyar sport támogatásával, de ugyanígy szem előtt tartotta a magyar társadalom lelki felemelését is. Ezért küzdött az egyházak közötti megbékélésért, valamint a magyar művészet támogatásáért – emelte ki Rátóti Zoltán hozzátéve, hogy bár a Collegium Hungaricum berlini, bécsi és római intézményeinek megalapítását Klebelsberg saját kortársai nem értékelték eléggé, az idő végül őt igazolta.
– Klebelsberg Kuno 9 éven át végzett fáradhatatlan munkálkodása a magyar test, a szellem és lélek erősítéséért a későbbi évtizedek magyar tudományos művészeti és sporteredményeiben is visszaköszön. Munkássága tudást, műveltséget, szépérzéket és tartást adott a magyar embereknek – tette hozzá az alelnök kiemelve azt is, hogy az MMA egy jubileumi emlékév keretében, méltó módon kíván tisztelegni Klebelsberg Kuno öröksége előtt, és ennek az emléksorozatnak az első állomása a most megjelent kültéri tablókiállítás.
– Klebelsberg Kuno a XX. századi magyar történelemben több volt, mint politikus, azon kevesek közé tartozott, akit nyugodtan nevezhetünk államférfinak. A politikusok után nincs maradandó emlék, az államférfiak pedig alkotnak valamit – emelte ki prof. dr. habil Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója az életművet méltatva. Klebelsberg úgy gondolta, a kultúra és a szellem az, amely a trianoni békediktátum után kivezetheti az országot a mélységből, és ennek naggyá tételére szentelt munkásságát. Tevékenységei közül Szakály Sándor kiemelte a sporttal kapcsolatos intézkedéseit, melynek kapcsán elmondta: a tömegsporthoz és a testmozgáshoz való hozzáállás megváltozása volt az, amely odáig vezetett, hogy Magyarország, mely az I. világháborút követően vesztes országként nem is vehetett részt az olimpián, az 1936-os nyári játékokon már harmadik helyen állt a győzelmek számát tekintve.
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója megnyitó beszédében elmondta, Klebelsberg képes volt arra, és erre egyedül az ő minisztersége alatt tudunk adatot, hogy az országos költségvetés 10%-át a kultusztárcához tudta irányítani. Szüksége is volt a forrásokra, hiszen tulajdonképpen teremtő munkát végzett. Klebelsberg Kuno munkássága legalább két fontos pillérre épült, egyrészt a közoktatás általános fejlesztésére, a köz- és felsőoktatási reformok bevezetésére, melybe beletartozott a gyakorlati oktatás szélesebb körben való bevezetése és a fizikai nevelés fontosságának hangsúlyozása. – A másik fontos pillér az elitképzés fejlesztése volt, különösen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hazai tudományos élet intézményeit megerősítse szellemileg és anyagilag is. A külföldi magyar tudományos intézetek létrehozásával pedig főként a humán tudományok művelőinek kutatásait, lehetőségeit kívánta biztosítani – tette hozzá dr. Zsigmond Gábor kiemelve a Klebelsberg által létrehozott Collegium Hungaricumok jelentőségét a hazai és nemzetközi kulturális életben, a Magyar Gyűjteményegyetem fontosságát a közgyűjtemények szempontjából, illetve a róla elnevezett ösztöndíj és a szintén az ő nevéhez köthető és ma is átadásra kerülő Corvin-kitüntetést is. Végül a főigazgató a Magyar Nemzeti Múzeum nevében köszönetet mondott a Magyar Művészeti Akadémiának lehetőségért, hogy az Andrássy úton sétáló szélesebb közönségnek, magyaroknak és külföldieknek egyaránt meg tudják mutatni ennek a nagy-hatású államférfinak a magyar kultúrában betöltött szerepét.
A Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulójához kapcsolódó megemlékezések első állomása ez a most megnyíló kültéri tablókiállítás, mely a Magyar Nemzeti Múzeum és a Római Magyar Akadémia közreműködésével jött létre, és ami a következő hónapokban a Magyar Művészeti Akadémia irodaháza kerítésén látható az Andrássy út 101-ben. A kiállítást a külföldi látogatók angol nyelven, QR-kód segítségével olvashatják el. Az emlékév II. felében a tárlat további tartalmakkal bővül, bemutatva Klebelsberg művészetpártoló tevékenységét.
