Plakátok a Galériában
Április 05-én szombattól október 05-én vasárnapig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria főépületében a Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895-1914) című időszaki kiállítás – tudtuk meg a 14 órai sajtóbejáráson, ahol Katona Lucia fényképezett.
A kiállítást Katona Anikó művészettörténész, a kiállítás kurátora mutatta be. Köszöntőt mondott: Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese és Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója. A félévig látható tárlat a magyar plakátművészet első aranykorát mutatja be, amely a XIX-XX. század fordulóján a szecessziós stílusjegyében bontakozott ki. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti hetek keretében megvalósuló tárlat a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika remekművei mellett megidézi a korszak szecessziós tárgykultúráját is, könyveket, folyóiratokat, illetve iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat bemutatva.
A tárlaton mintegy 120 plakát szerepel, olyan művészektől, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly, illetve a neves festők mellett feltűnnek a plakátra szakosodott művészek is, mint Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc, Tuszkay Márton. A korai magyar plakátművészetről annak ellenére nem született átfogó kiállítás vagy könyv, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő egyéni alkotásokkal büszkélkedhet. A kiállítás a plakátműfaj fejlődését és magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatja be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjait: Alfons Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit.
A 19. század utolsó évtizedeire alapjaiban változott meg a gazdaság és társadalom működése is: beköszöntött a modern kor. A megváltozott világra reagált az új stílus, a szecesszió is. A modern kor modern formákat igényelt: a szecesszió már nem a múlt stílusaiból, hanem a természetből merített. Az élő organikus formákat ornamenssé stilizálta, a gyönyörű dekoratív minták pedig beboríthattak bármilyen tárgyat. Ez volt az első olyan művészeti irányzat, amely tudatosan törekedett a vizuális kultúra egészének átformálására a modernség jegyében. Mivel a szecesszió ideálja az összművészet, valóban az élet művészete volt, esztétizmusa áthatotta a mindennapi életet, így elsősorban az alkalmazott területeken virágzott. Szemléletét hatékonyan népszerűsítették a legszélesebb közönség körében a különböző populáris műfajok, amilyen a kiállításunk fókuszában álló plakátművészet is.
A plakát a nagyvárosi kultúra új műfajaként jelent meg a XIX. század végén Párizs és London utcáin; színre lépése a nagyvárosi életforma kifejeződése, illetve a tömeggyártás és -fogyasztás eredménye volt. A plakát ízig-vérig modern jelenség, a reklám eszköze, ugyanakkor már a kezdetkor magas-művészetként azonosította önmagát, amelynek sajátos esztétikája, kiemelkedő alkotói, rajongói és gyűjtői voltak.
A plakátok a legkülönbözőbb jelenségeket (újságok, színházak, kabarék, mulatók és kereskedelmi termékek) hirdetik, így felidézik készítésük korát. A tárlat felvillantja a polgári otthonok világát, a századforduló városi éjszakai életét, a kávéházak hangulatát, a városi nők öltözködését, szokásait, a korban népszerű szabadidős tevékenységeket, a biciklizést, a gyógyfürdők látogatását vagy a csillogó bálokat. A plakátok egyik legfontosabb motívuma a nő, aki a legkülönbözőbb szerepekben tűnik fel az öntudatos nagyvilági dámától az éteri múzsáig.
A plakátok finom festői megoldásokkal vagy dekoratív vonalkultúrájukkal a szecessziós szépségeszményt hirdetik, gyönyörködtetnek, vagy éppen humorukkal igyekeznek megnyerni a közönség tetszését. Rajtuk keresztül újra átélhető az első világháborút megelőző utolsó boldog békeévek hangulata. A kiállítás kiemelt szakmai partnerei: MNM KK Országos Széchényi Könyvtár, MNM KK Iparművészeti Múzeum, BTM Kiscelli Múzeum. A kiállítás kurátora: Katona Anikó művészettörténész. A tárlatot zöldborítós magyar és lilaborítós angol nyelvű katalógus kíséri tíz-tízezer forint feletti áron.
