Mengyán dimenziói
Mengyán András a magyar geometrikus absztrakt festészet, a Bauhaus örökségét hordozó tárgyalkotás és a multimédiás installációk nemzetközi hírű mestere – tudtuk meg a 16:30-i sajtóbejáráson. A Többszólamú dimenziók 18 órai megnyitóját Rieder Gábor művészettörténész, társkurátor tartotta a Kieselbach Galériában. Fotóink Katona Lucia felvételei.
A Kieselbach Galéria kiállítása a neoavantgárd második nemzedékéhez tartozó alkotó nagyszabású életművéből a síkban megsokszorozott dimenziók, azaz a szimultán térlátvány kérdéskörét elemzi. Programozott geometria, áttetsző idomok, UV- fényben világító testek és a technicista utópiák derengő látomásai. A polifonikus vizuális tér tapasztalatának képzőművészeti megfogalmazása.
Az 1945-ben Békéscsabán született alkotó tanulmányait a helyi művészeti körben kezdte, majd az Iparművészeti Főiskolán folytatta a ’60-as évek második felében. Bátyja, Fajó János révén hamar bekapcsolódott a fél generációval idősebb iparterves nemzedék (Bak Imre, Hencze Tamás, Keserű Ilona, Nádler István, stb.) progresszív, nyugatos szellemiségű, tiltott absztrakcióval kísérletező művészeti közegébe. A gépipari formatervező tanulmányok mellett figyelme eredeti szerelme, a képzőművészet felé fordult. Hat évtizedes pályafutása alatt párhuzamosan dolgozott ipari dizájnerként, egyetemi tanárként és vizuális művészként.
Autonóm művészeti érdeklődésének középpontjában a ’60-as évek végétől a konkretizmus geometrikus formakísérletei és a sorozatként felrajzolt struktúrák változásai álltak. A természettudományokat idéző alapossággal végzett kísérletek végén külön egyéni formarendszereket teremtett. Szobrai, grafikái és festményei a térbeli struktúrák önismétlés nélküli, permutációs variációit elemezték. Művészete az egyesült államokbeli utazás hatására megváltozott a ’80-as évek elején, a dimenziók közti átjárás és a fény került a középpontjába. Nagyszabású multimédiainstallációiban megjelentek a programozott lámpák, a lézerfények és a videóvetítés is. A társadalmi mondanivalóval felvértezett, történetmesélő geometria rövid kitérője után 1988-ban visszatért a több nézőpontúság térábrázolásának kérdéséhez. Ebből a problémakörből táplálkozik az érett mengyáni képzőművészet. Az elmúlt időszakban készített festményei a polifonikus vizuális tér kutatásainak nagyszabású, UV-fényben világító látványmetszetei. Ahogy programírásában meghatározta: Számomra a többszólamú vizuális tér a térben zajló események önálló, egy időben és egymás után történő összhangzatát jelenti.
A hosszú évekig tartó norvégiai-magyarországi ingázás után a Munkácsy-díjas Mengyán ma már ismét Budapesten él és dolgozik. Művei számos hazai és több nemzetközi közgyűjteményben megtalálhatók. A kiállítás kurátorai: Mengyán András és Rieder Gábor.
