A Somló-hegy kincsei
A Somló-hegy kincseiből A magányos hegy kincsei – Évezredes történetek a Somló-hegyen címmel új időszaki régészeti kiállítás nyílt 10 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében. Az építészetet mint társművészetet is felvonultató tárlat március 28-án Nagycsütörtökig látogatható az MNM Kupolatermében.
A tárlat a Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének Somló-hegyen zajló, legújabb régészeti kutatások eredményein és a magyar régészet hőskorából származó felfedezéseken keresztül mutatja be a Somló-hegy késő bronzkori és kora vaskori világát.
Dr. Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója kiállításmegnyitó ünnepségen köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a múzeum 2024-es éve elsődlegesen régészeti tematikájú programokkal indult. Úgy folytatta, a most nyíló újabb régészeti tárlat a Somló-hegy legújabb titkait, kincseit és leleteit igyekszik bemutatni, ami által a látogatók számára láthatóvá válnak azok a szokások, amelyek a késő bronzkorban és a vaskorban a Somló-hegyet benépesítő harcosok világát jellemezték. Számos fotóink Egressy Rita felvételei.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter megnyitó beszédében kiemelte, hogy mi magyarok büszkék lehetünk arra és láthatjuk – ha egy ilyen kiállítást megnézünk -, hogy évezredekkel ezelőtt milyen tudás, milyen tehetség jelent már meg ebben a térségben, milyen civilizáció virágzott, de amellett, hogy ez büszkévé tesz minket, sok esetben relativizálja is napjaink hübriszét. Ezek a tárgyak figyelmeztetnek arra, hogy a napjaink társadalmai, amikor a ma és a közeljövő megszállottságában, a technikai fejlődés mindennaposságába vetett hitben élnek, akkor gyakran pillanthatnánk hátra csendes őseinkre is.
Soós Bencével, a kiállítás egyik kurátorával készült riportot is megnézhettük az ünnepség során, amelyből többek között kiderült, hogy a Somló-hegy a régészet hőskorában hatalmas nemzetközi figyelmet kapott lelőhely volt. A helyi gyűjtők érdekes felfedezéseket tettek a hegyen, emiatt egy izgalmas történet kezdett kialakulni, de a régészek az idő haladtával eddig nem bontották ki ezt a történetet. A MNM Nemzeti Régészeti Intézet kutatási projektjének köszönhetően Soós Bence és kurátortársa: Tarbay János Gábor régész folytatja a megkezdett munkát.
