ZETApress

hírportál

Kinyitott a Café Budán

Café BudapestenDélelőtt a Magyar Nemzeti Galériában megnyílt és tíz napon át tart a főváros legszínesebb kortárs művészeti fesztiválja, a Café Budapest. A program nemzetközi rangját olyan világnagyságok biztosítják, mint John Abercrombie jazzgitáros, a svéd ütőhangszeres együttes, a Kroumata, a brit énekes, June Tabor vagy a romániai Radu Stanca Nemzeti Színház.

A többszörös Grammy-díjazott ECM lemezkiadó kisebb fesztiválon mutatja be legújabb produkcióit, láthatjuk és hallhatjuk például a varázslatos kisugárzású albán?svájci énekesnőt, Elina Dunit. A Bárka Színház ad otthont a monodráma-fesztiválnak, melyen a műfaj hazai képviselői mellett szlovén, orosz és ukrán alkotók is bemutatkoznak. A kétnapos jazzmaraton hat koncertjén a hazai jazzélet olyan markáns személyiségeivel találkozhatunk, mint Borbély Mihály, Barabás Lőrinc, Burján Orsi, vagy Éles Gábor.

Sokan a nemzetközi kortárs zenei élet első számú együttesének tartják a frankfurti székhelyű Ensemble Modernt. Október 11-én és 12-én az együttes Eötvös Péter vezényletével fiatal közép-kelet-európai zeneszerzők kompozícióit szólaltatja meg. A lengyel, cseh, magyar, lett és szlovén komponisták darabjai arra keresnek választ, hogy miként jelennek meg a nemzeti identitás kérdései a művészetben, kultúrában.

Kérdéseket fogalmaz meg Salamon Eszter is. A Németországban élő koreográfus Mesék a testtelenségről című tánckompozíciója egészen különleges műfaji kísérlet, hiszen hiányoznak belőle a táncosok. Lehet-e a tánc testtelen? S egyáltalán: milyen lenne egy testnélküli világ, ahol az ember kizárólag a hangja révén képes csak megnyilvánulni? A Mesék a testtelenségről utazások története, melyek során a szemünk láttára (vagy inkább a fülünk hallatára) épül fel egy érzékelésből, érzékiségből szőtt, összetett világ. Négy testtelen történet, hangokból, vetítésből, zenéből kikeverve. Salamon Eszter színháza olyan hely, ahol a néző szembenézhet mindazzal, ami lehetséges és mindazzal, ami lehetetlen. A produkciót október 11-én és 12-én a Trafó Kortárs Művészetek Háza mutatja be.

A Cafén kívül is van élet

ForgószélAz Európában első ízben kiállító Mijaszako Maszaaki kortárs japán festőművész alkotásait mutatja be a Café Budapesttől függetlenül a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) pénteken nyílt tárlata. A november 10-én, vasárnapig látható tárlat része a Forgószél című nemzetközi kiállítássorozatnak, amelynek egyik célja, hogy árnyalja a japán festőművészetről alkotott nézeteket Európában. Mijaszako Maszaaki a Tokiói Művészeti Egyetem Nemzetközi Központjának vezetőjeként a képzőművészet és a nemzetközi kapcsolatok építésével foglalkozik. Tevékenységéért a Japán Művészeti Intézet miniszteri elismerését, valamint miniszterelnöki kitüntetést kapott. A közelmúltban a Japán szépművészet mestere-címet is elnyerte.

Mijaszako Maszaaki többségében nagyméretű alkotásait Európában első alkalommal láthatják az érdeklődők. A képeken a hagyományos japán festészet formai jegyei mellett megjelenik a 19. századi európai művészet japán képzőművészetre gyakorolt hatása is. Az egy-egy végtelen pillanatot megragadó, figurális, hagyományos festészeti technikával, sokszor selyemre alkotott műveken távoli tájak élete elevenedik meg.

A művek megörökítik többek között, amint a halász kiveti hálóját a hatalmas víztükörre, egy rizsföldön dolgozó asszony magányos alakját, vagy éppen a csónakok alkotta spirált az örvénylő víztükör színén. Mijaszako Maszaaki művészete a régi és az új szoros kapcsolatát tükrözi, alkotásainak világában Japán és Európa képzőművészeti hagyománya keveredik, a régmúlt és jelenkor ötvöződik ? hangzott el a megnyitón. A tárlatot Budapesten kívül Lisszabonban, a Keleti Kultúrák Múzeumában is megtekintheti a közönség.

Szóljon hozzá!