ZETApress

Emlékeztetni kell magunkat, hogy mi a feladatunk: olyan jelent, olyan jövőt és olyan társadalmat építeni a következő nemzedékeknek, amely soha nem felejti el a holokauszt tragédiáját és azt az utat, amely oda vezetett – mondta a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a porajmos áldozatai és üldözöttjei emlékére szervezett 16 órai ferencvárosi megemlékezésen.

Tarr Zoltán a roma holokauszt emléknapján a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott rendezvényen arról beszélt, hogy a több millió meggyilkolt és megannyi rettegve, bújtatva élő fiatal, idős, csecsemő, zsidó, roma ember szenvedése és felesleges halála olyan seb a világ testén, amely soha nem fog beforrni és amelynek fájdalma meghatározza az érintett családok, közösségek identitását, generációról generációra öröklődő terheit. Fotóink Egressy Rita felvételei.

– Velünk élő történelmi bűn ez, amely ott él azokban a családokban, amelyek fájdalommal, de nyíltan, identitásuk részeként beszélnek az elhurcolt hozzátartozójukról, de talán még mélyebben jelen van ez azokban a családokban és közösségekben, ahol mind a mai napig hallgatnak a múltról, mert az igazságtalanság fájdalma csak csendet hagyott maga után – fogalmazott a miniszter hozzátéve, hogy a magyar társadalom és nemzet egységét az adja, ha nem felejtjük el az áldozatokat.

A holokauszt rémségeire való emlékezésben augusztus másodika egy kitüntetett mérföldkő, ugyanis 82 évvel ezelőtt Auschwitz-Birkenau haláltáborában háromezer cigány származású embert gyilkoltak meg – hangsúlyozta hozzátéve: az odaveszett édesanyákra, édesapákra, gyermekekre és idősekre emlékezünk a mai napon, de gyászoljuk azt is, amit az áldozatok adhattak volna nekünk: a tudást, a tehetséget, az élet szeretetét!

Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriuma és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MaZsiHiSz) elnöke elmondta: a porajmos áldozatai arra emlékeztetnek bennünket, hogy a közöny öl, a törődés pedig életet ad! Emlékeztetett arra, hogy a romákat már az 1920-as években is súlyos atrocitások érték, majd a nácik hatalomra jutása után a fajelmélet és az antiszemita törvényalkotás a romákat is üldözötté tette, ezt követően pedig a Harmadik Birodalom által megszállt Lengyelország területén létesített haláltáborokba szállították őket.

A Holokauszt Emlékközpont fontos célkitűzése, hogy a roma holokauszt történetét kutatási szinten is feldolgozza – emelte ki a 74 éves orvosprofesszor hangsúlyozva, hogy az intézményben látható Az emlékezet útján – A roma holokauszt narratívái és lenyomatai című időszaki kiállítás komplex módon vezeti be a látogatót a különböző cigány közösségek porajmos tapasztalatába.

Művészeti programként Lisztes Jenő világhírű cimbalomművész előadását hallhattuk, a színpadon Bódi Barbara festőművész élőfestését láthattuk. A Független Színház Magyarország verses összeállítása, majd a Romano Glaszo társulat A halálra táncoltatott lány című táncballadájának részlete következett. A megemlékezést követően az UCCU Roma Informális Oktatási Alapítvány fiatal önkénteseivel tárlatvezetés kezdődött. Konferált Horváth Kristóf, alias Színész Bob.

Radnóti Zoltán főrabbi az Emlékfalnál arra hívta fel a figyelmet, kevés szó esik arról, hogy Auschwitz nagyon sokszínű volt, hiszen sok színnel jelölték meg a kivégzendő embereket: többek között a romák barna, a zsidók sárga, a politikai foglyok piros, a melegek rózsaszín jelet kaptak csíkos ruhájukra. A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta világszerte augusztus 02-án emlékeznek meg a holokauszt roma áldozatairól, a dátum arra emlékeztet, hogy 1944. augusztus 03-ára virradóra több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az SS-katonák az auschwitzi haláltáborban.

Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. Kisebb roma csoportokat már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba vittek, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. Szervezett deportálásuk Németországi táborokba az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után, november 02-án indult meg országszerte. A történészek ötven- és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként vesztették életüket.