Lengyel-magyar emlékezet
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN), a budapesti Lengyel Intézet és a Wacław Felczak Alapítvány Forradalom két helyszínen. Az 1956-os év Lengyelországban és Magyarországon című kétnapos konferenciát rendez az IPN Történelmi megálló Budapesten programsorozata keretében.
A mai egész napos eseménynek a NEB Hivatala adott hont a Vas utca 10-ben, míg a holnap délelőtti házigazda a budapesti Lengyel Intézet lesz a Nagymező utca 15-ben. A Szétlőtt városok. Poznań – Budapest 1956 című magyar, lengyel és angol nyelvű kiállítás mától június 30-ig tekinthető meg a Vas utca 10-ben.
1956-ban Lengyelországban és Magyarországon tiltakozások törtek ki, amelyeket a kommunista hatalom véresen levert. Poznanban június 28-án a régió legnagyobb üzemének munkásai vonultak utcára. A felháborodást elsősorban a rendkívül rossz gazdasági helyzet okozta, amely az életszínvonal csökkenése árán végrehajtott nehézipari beruházásokon alapuló hibás gazdaságpolitikából adódott. Ugyanakkor a felvonulás alatt a transzparenseken politikai jelszavak is megjelentek. A tömeg a társadalmi-politikai élet liberalizálását és demokratikus választásokat követelt. A hatalom azonban nem kívánt tárgyalni a tüntetőkkel. A vajdasági állambiztonsági hivatal székházánál eldördültek az első lövések. A városban több órán keresztül folyt a harc, majd a lengyel néphadsereg tankjai végül letörték a fegyveres ellenállást. A fekete csütörtök mérlege tragikus volt, több tucat ember meghalt és többszázan megsebesültek.
A magyarországi eseményeknek hasonló okai voltak, ott azonban a konfliktus még drámaibb módon zajlott lett. Október 23-án a tüntetés a lengyel politikai vezetésben bekövetkezett változások támogatása jegyében kezdődött. A budapestiek a lengyelhez hasonló társadalmi és politikai változásokat követeltek. Az engedélyezett felvonulás tömegtüntetéssé változott. Az új magyar vezetőség nekilátott a rendszer demokratizálásához, a Kreml viszont elfogadhatatlannak tartotta a kommunista párt liberális szárnya által kezdeményezett reformokat. Döntést hoztak tehát a katonai beavatkozásról, hogy a magyarok függetlenségi törekvéseit letörjék. A szovjet intervenció véget vetett a megújulásnak és egy újabb politikai változást eredményezett Magyarországon. A harcok mérlege tragikusabb volt, mint Poznanban. Többezren haltak meg, sokan megsebesültek. Csaknem 200 ezer magyar hagyta el az országot – olvasható a 120 fotót tartalmazó 464 oldalas A szabadság városai Poznań és Budapest, 1956 című 2021-es kiadású keménytáblás könyv hátsó borítóján, melyet minden résztvevő megkapott.
