ZETApress

Az MTA 10 órakor megkezdődött tisztújító közgyűlésének ünnepi ülésén részt vett Magyar Péter leendő miniszterelnök és Tanács Zoltán, aki az új kormányban a tudományos-technológiai tárcát vezeti majd. Fotóink Egressy Rita felvételei.

Az MTA székházának Dísztermében tartott ünnepségen Freund Tamás akadémiai elnök azt mondta, hogy az MTA nem szolgálója, hanem partnere a mindenkori kormányzatnak a közjó érdekében kifejtett tevékenységében, Magyar Péter pedig azt hangsúlyozta, hogy szabad tudomány nélkül nincs szabad ország, és bárki lesz is az MTA új elnöke, a Tisza-kormány kész lesz vele konstruktív együttműködésben a tudományért dolgozni.

A közgyűlésen az MTA-t az elmúlt hat évben vezető Freund Tamás szerint az, hogy a nemzet szolgálatára napokon belül felesküdő új kormány és a tudományt 200 éve képviselő nemzeti intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia között a kapcsolat jó irányba – a közös szolgálat, a partneri viszony irányába – indul el, biztosítékot jelenthet, hogy a Tisza Párt elnöke, a leendő miniszterelnök, valamint a tudományért és technológiáért felelős leendő miniszter is elfogadta az Akadémia meghívását az ünnepi közgyűlésre.

Az MTA leköszönő elnöke az elmúlt hat év eredményeit összegző rövid számvetésében az elmúlt évek egyik legnagyobb reményű kezdeményezésének nevezte a Középiskolai MTA Alumni Programot. Mint mondta, több mint 1600 kutató fejezte ki csatlakozásával felelősségérzetét aziránt, hogy a következő nemzedékekhez személyesen is eljuttassa a tudomány szeretetét, tapasztalatait, a kutatás módszertanából fakadó hitelességét. Ez a program a jövő közgondolkodását formáló befektetés. Kitért arra is, hogy az MTA doktora cím mellett elindult az egyetemi, kutatóhálózati és ipari kutatóhelyek minősítése is, az MTA Kiváló Kutatóhely program. Sikeresen működnek az Akadémia kiválósági pályázatai, ösztöndíjai, köztük az új nemzeti programok.

A leendő miniszterelnök szerint nem megszokott, és napjainkban legtöbbször aggodalmat szül a tudományos közösségben, ha politikust látnak köreikben. – Szeretnék megnyugtatni mindenkit: ez nem az Önök hibája, az elmúlt 16 év bőven adott erre okot. Pedig nem is volt ez mindig így: volt idő, amikor a politika sokat vitte előre a tudomány ügyét – mondta Magyar Péter.

A leendő kormányfő azt mondta, hogy nemzetünket a legnehezebb, legembertpróbálóbb helyzetekből is a kiművelt emberfők vezetik ki, és akik ezt lehetővé teszik, azok minden tiszteletünket megérdemlik. Az Akadémia megalapítása körüli éveket sokan a reformkor kezdeteként tartják nyilván. Ma, 200 évvel később újabb korszakhatárhoz értünk. Magyarország történelmi lehetőséget kapott arra, hogy végrehajtson egy valódi rendszerváltást, és ebben a tudománynak és a tudósok közösségének fontos szerepe lesz.

Kiemelte, hogy a bárki is lesz az MTA új elnöke, a Tisza-kormány kész lesz vele konstruktív együttműködésben a tudományért dolgozni. A Tisza-kormány és az Akadémia új vezetése együtt ugyanis történelmi lehetőséget kap arra, hogy végre jó irányba fordítsa a hazai tudományos életet. Hogy egy olyan pályára állítsa a magyar tudományt, amely Magyarországot a sereghajtók közül ismét az éllovasok közé sorolhatja.

– A tudományos eredményeket beépítjük a kormányzat működésébe. Minden fontos szakpolitikai döntés – legyen szó egészségügyről, energiáról, oktatásról, közlekedésről vagy éghajlatvédelemről – tudományos megalapozottságon nyugszik majd. Tényeken. Adatokon. Az érintett szakterületek legjobb tudásán. Folyamatos párbeszédre törekszünk a tudóstársadalommal – nemcsak a mostanihoz hasonló, ünnepi évfordulókon, hanem rendszeresen, intézményesített formában, az MTA új vezetésével szoros együttműködésben – fejezte be felszólalását.

Akadémiai elismeréseket adtak át az MTA 200., ünnepi közgyűlésén, ahol Lovász László kapta az Akadémiai Aranyérmet. A hagyományoknak megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia májusi közgyűlésén átadták a nagy múltú intézmény legrangosabb elismeréseit. A 200., ünnepi közgyűlésen – mint minden évben – az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat vehették át a kitüntetettek.

Az Akadémia éves közgyűlésein hagyományosan minden évben átadott akadémiai kitüntetések közül az Akadémiai Aranyérem a legrangosabb. Az életműdíjként adományozható kitüntetéssel a Magyar Tudományos Akadémia a díjazott teljes tudományos munkásságát ismeri el. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a 2026. évi Akadémiai Aranyérmet Lovász Lászlónak, az MTA rendes tagjának, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának adományozta a matematika és a számítógép-tudomány területén elért, világszerte elismert, kimagasló tudományos eredményeiért és áldozatos tudományszervezői munkájáért. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az MTA rangos kitüntetését, az Akadémiai Díjat tudományos tevékenységet végző kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozza az elmúlt években elért kiemelkedő kutatási munkájuk és eredményeik, valamint szakkönyveik, publikációik elismeréseként.