ZETApress

Ünnepélyesen felavatták a Konfuciusz Intézetet a Széchenyi István Egyetemen – tudatta Hancz Gábor kommunikációs igazgató. Fotóink: Adorján András/Széchenyi István Egyetem felvételei.

Kép1: Zhao Lingshan, a Kínai Nemzetközi Oktatási Alapítvány elnökhelyettese, főtitkára videóüzenetben üdvözölte a győri Konfuciusz Intézet megalapítását.

Kép2: Az ünnepségen dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Gong Tao, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete, valamint Mei Deqing, a Jiaxingi Egyetem elnöke közösen leplezték le a Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézetének tábláját.

Kép3: A kínai küldöttség tagjainak és a Széchenyi István Egyetem képviselőinek csoportképe.

Kép4: A programot látványos kulturális elem színesítette: a Magyar Chang Wu Harcművészeti Szövetség oroszlántáncot adott elő, amely a kínai kultúrában az erő, a szerencse és az új kezdetek szimbóluma.

A győri campuson tartott ünnepségen tegnap avatták fel a Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézetét. Az új szervezet mérföldkő a magyar-kínai felsőoktatási, tudományos és kulturális együttműködésben.

Az elmúlt években látványosan erősödtek a Széchenyi István Egyetem kínai kapcsolatai. Egyre gyarapodik Győrben az ázsiai ország hallgatói közössége, folyamatosan érkeznek kínai vendégprofesszorok, és már több mint tucatnyi együttműködési megállapodás köti össze a győri intézményt kínai partner ­egyetemekkel. A nyelvoktatás szintén fejlődött: minden korosztály számára elérhető kínai nyelvtanfolyam, miként egyre szélesebb kört vonzanak a közösségi programok – például a holdújév és az őszközépünnep ünnepségei – is. Az akadémiai együttműködések ugyancsak bővülnek: sikerrel zajlik a Jiaxingi Egyetemmel közös kettős építőmérnöki képzés; az első hallgató tavaly kitüntetéssel végzett.

Éppen a Jiaxingi Egyetemmel létrejött partnerség jelenti az alapját a győri intézményben létrejött Konfuciusz Intézetnek, amelynek avatását január 23-án pénteken tartották a győri campuson. Az eseményen a köszöntők sorát a Kínai Nemzetközi Oktatási Alapítvány elnökhelyettesének, főtitkárának videóüzenete nyitotta. – Meggyőződésünk, hogy a két egyetem tudományterületeire támaszkodva a Konfuciusz Intézet a kínai nyelvoktatást kiindulási pontként tekinti majd, a kínai nyelv plusz új technológiák modellt alkalmazza, és technológiaorientált intézményként fog fejlődni, tehetségeket nevelve a kínai-magyar barátság ügyének – hangoztatta Zhao Lingshan.

A rendezvényen beszédet mondott Mei Deqing, a Jiaxingi Egyetem elnöke. Mint fogalmazott: a civilizációk a kölcsönös megértés révén kerülnek közelebb egymáshoz, a barátság pedig a kölcsönös tanulás által mélyül el. Rámutatott: bár Jiaxing és Győr földrajzilag távol esik egymástól, közös értékeik – a nyitottság, a befogadás és a jövőbe vetett hit – szilárd alapot teremtenek az együttműködéshez. Kiemelte, hogy az intézet nem csupán a kínai nyelv oktatásának fóruma, hanem egymás kultúrájának megismeréséé is, amely új lendületet ad a közös képzéseknek, kutatásoknak és csereprogramoknak.

A Széchenyi István Egyetem részéről dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes kifejtette, hogy az intézet létrejötte egy hosszú folyamat kézzelfogható eredménye. Hangsúlyozta: jól mutatja intézményük nyitottságát, hogy az angol nyelvű képzések száma a 2019-es ötről mára 63-ra, míg a nemzetközi hallgatóké tíz év alatt 66-ról 1186-ra nőtt. – Prioritásként tekintünk Kínára, hiszen a világgazdaság motorjáról, stratégiai jelentőségű államról beszélünk. Képzési programjaink iránt egyre nagyobb az érdeklődés a kínai hallgatók körében, kutatási tevékenységünkben Kína a második legfontosabb partnerünk – tudományos eredményességünk csaknem negyedét kínai egyetemekkel közösen érjük el. Győri Innovációs Parkunkban nyitottan várjuk a kínai vállalatokat – jegyezte meg hozzátéve, hogy a kétoldalú kapcsolatok csak akkor lehetnek igazán tartósak, ha kulturális és nyelvi megértés is kíséri őket. – Ezért kiemelt feladatunknak tartjuk a kínai nyelv és kultúra közvetítését a vállalatok, oktatási intézmények, illetve a fiatalok és a lakosság felé. 2012 és 2025 között mintegy hatszázan tanultak nálunk kínai nyelvet, és jelenleg is több mint százan vesznek részt kínai nyelvi képzéseinken – húzta alá.

Gong Tao, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete beszédében kiemelte: Magyarország 7. Konfuciusz Intézetének létrejötte jól tükrözi a kínai-magyar kapcsolatok dinamikus fejlődését, valamint azt, hogy a két állam a modernizáció útján egymás stratégiai partnerei. Rámutatott: Kína és Magyarország egyaránt elkötelezett a zöld átállás, az ipari szerkezet korszerűsítése és az innovációvezérelt fejlődés mellett, amelyben az egyetemeknek meghatározó szerep jut. Kitért arra is, hogy Kína immár 3. éve Magyarország legnagyobb külföldi befektetője, a kétoldalú kereskedelem volumene folyamatosan növekszik, és újabb ipari együttműködések indulnak mindkét országban. Meggyőződését fejezte ki, hogy a Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézete fontos szerepet tölt majd be a két ország közötti oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok további elmélyítésében.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a győri Konfuciusz Intézet megalapítása a kölcsönös tisztelet jele, amitől az együttműködés fokozása, az emberek közötti kapcsolatok megerősödése várható. Köszönetet mondott a Jiaxing Egyetem vezetőinek, amiért úgy döntöttek, hogy szövetségre lépnek a Széchenyi-egyetemmel. – Ez nagy előrelépés nekünk, mert a Széchenyi-egyetemhez hasonlóan önök is nagy hangsúlyt fektetnek a mérnöki és természettudományos területre, és vallják, hogy az iparnak és az oktatásnak szorosan együtt kell működnie – fogalmazott megjegyezve: a két intézmény partnersége egyszerre erősíti a magyar-kínai gazdasági együttműködést és ad új lendületet a hazai gazdaság alapjainak megerősítéséhez. – Ellentétben Európával, mi magyarok ott ülünk annál a bizonyos asztalnál, ahol a világrend jövőbeni szabályait írják. És ez bizonyítja az elmúlt évtized külpolitikai stratégiájának sikerét, amikor is célként azt tűztük ki magunk elé, hogy a világ minden nagyhatalmi központja legyen érdekelt Magyarország sikerében – szögezte le a külügyér.