Fények a tornyon
Fényfestéssel állítanak emléket a Szovjetunióba elhurcolt embereknek a budai várban. A Mária Magdolna-toronyra vetített fényfestés mától 30 napon keresztül lesz látható – tudtuk meg a 16:30-as megnyitón. A 11 perces zenés program a sötétség beálltától óránként ismétlődik majd. Fotóink MTI/Purger Tamás felvételei.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a fényfestés elindítása előtti beszédében kiemelte: a Nemzeti Emlékezet Bizottságának egyik fontos, a kormány és az I. kerületi önkormányzat által támogatott kezdeményezése, hogy 80 évvel a magyarság szörnyű tragédiája után emlékezzünk és emlékeztessünk azokra, akik életüket vesztették a szovjet fogságban, vagy éveken keresztül elszenvedték a Gulag borzalmait.
A magyar XX. század keresztút volt, és ennek számtalan stációja van: az I. és a II. világháború, Trianon, a Don-kanyar, az 1956 utáni megtorlás, a szovjet elnyomás – jelentette ki a miniszter a szemerkélő esőben rámutatva: talán ebben még mindig nem kap kellő hangsúlyt a Gulag borzalmas világa. A magyar családok közül szinte mindenkit érintett az, hogy egymillió embert hurcoltak el a II. világháború után.
Különösen nagy jelentősége van annak, hogy legyen a személyes emlékezet után intézményes emlékezet is. Emlékeztetni kell arra, hogy voltak korok, amikor a tét az életben maradás, a megmaradás volt és a túlélés volt a lehető legnagyobb teljesítmény. – Ma könnyebb időket élünk, és ahhoz, hogy ezen könnyebb idők ne változzanak meg, látnunk kell a szemünk előtt mindazoknak a sorsát, akik ezekben a nehéz időkben is megmaradtak embernek, megmaradtak magyarnak – fogalmazott Gulyás miniszter úr megjegyezve, hogy akik vissza is térhettek Magyarországra, évtizedeken át hallgatniuk kellett. Az ő emlékük előtt hajtunk fejet, és a célunk az, minél többen ismerjék fel, hogy indokolt fejet hajtani az ő örökségük előtt.
Földváryné Kiss Réka arról beszélt, hogy közös felelősség a tudatos emlékezés. Ugyanakkor ez nem olyan egyszerű, amikor a személyes emlékezetből történelem lesz, hiszen ma már csak alig vannak, akik megélték a szovjet megszállás borzalmait. A mi feladatunk az, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyekkel a XXI. században is relevánsan tudunk beszélni a közös múltunkról – mondta a NEB elnöknője hozzátéve: a fényfestés kinyitja ezt a történetet talán olyanok számára is, akiknek ez nem belső családi történetük. A következő 30 napban a fényfestés során mintegy háromezer olyan Kárpát-medencei település nevét lehet majd olvasni, ahonnan elhurcoltak embereket.
Böröcz László felidézte: majdnem egymillió magyar állampolgár volt érintett a 80 évvel ezelőtti szörnyűségben. Közülük 300 ezren vissza sem tértek. Ez egy olyan csapás volt, amelyet csak nagyon nagy nehézségek árán tudott a nemzet túlélni – mondta az I. kerületi Fidesz-KDNP polgármester hozzátéve, hogy a magyar nemzet nemcsak túlélte, hanem 1956-ban fegyvert ragadott a szovjet diktatúra, a kommunista elnyomás ellen. Meg kell ismertetni a történteket a gyerekeinkkel és unokáinkkal, hogy a kommunista diktatúra alatti szörnyű események soha többé ne jöhessenek vissza! Vajon mire célozhatott?
