Samu-nap a Vértesben
60 éve találták meg Samut Vértesszőlősön, 10 éve családi nappal ünnepel az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum a Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyen – tudatták sajtósaik.
Különleges, kettős jubileumot ünnepel idén a múzeum, hiszen egyrészt idén 60 éve annak, hogy 1965-ben felfedezte Vértes László régész Európa egyik legrégibb, később Samu névre keresztelt, 320 ezer éves ősember csontmaradványát a vértesszőlősi mésztufabányában és 10 éves az ennek emlékére minden évben megrendezett családi nap, a Samu-nap.
– A magyar őskorkutatás nemzetközi hírű és jelentőségű eredményekkel büszkélkedhet. Ma is zajlanak olyan őskoros kutatásaink, amelyek segítenek megérteni az emberiség eredetét és történelmét. Nagyon fontos, hogy ne csak a hazai és nemzetközi tudományos élet ismerje ezeket, hanem a magyar közönség is legyen büszke ezekre. Magyar Nemzeti Múzeumként fontos missziónk, hogy a tudományos eredményeinket közérthető formában is bemutassuk, erre is kiváló alkalom a Samu-nap. Az sem kizárt, hogy az ide ellátogató gyerekek közt lesz a következő európai hírű régészünk – áll dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának ünnepi köszöntőjében.
A Samu-napot idén augusztus 23-án rendezi meg a múzeum, amely színes, élményszerű ingyenes programokkal várja a kicsiket és a nagyokat. A szabadtéri kiállítóhelyen tapintható közelségbe kerül őskori történelmünk. Kézműves foglalkozások, kreatív ügyességi játékok, informatív tárlatvezetések, látványos előadások mutatják be a különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat, azok képződését és környezetét.
Dr. Lengyel György, a kiállítóhely vezető régésze tárlatvezetésein megelevenedik a régészeti lelőhely története, fény derül a kőpattintás titkaira, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének ősemberkoponya másolatait is megtekinthetik a látogatók.
Dr. Gasparik Mihály, a Természettudományi Múzeum főmuzeológusa: Akiknek a kardfogú tigris volt a szomszédjuk című előadásain ős- és mai állatok koponyái, fogazatok, csontok tekinthetők meg. A maradványok segítségével rekonstruálhatjuk az ősi környezetet, megismerkedhetünk az úgynevezett jégkorszaki megafauna néhány fajával és ma élő rokonaikkal.
A vértesszőlősi Samu-napon bárki bepillanthat a régészet fortélyaiba, a kisebbek mini ásatáson vehetnek részt, a GEO-játszóházban pedig akár paleobotanikussá is válhatnak. Idén is megrendezik a gyerekek és családok körében méltán népszerű őskőkori ötpróbát. A játékos vadászolimpián többek között ősbölényre és ősmedvére vadászhatnak a bátor vállalkozók, ősállat-lábnyomok után kutathatnak, megtudhatják, mi volt Samu menüje, de mésztufa puzzle és lápon-járás terén is próbára tehetik ügyességüket. Az ötpróba egyes állomásain menetlevél kalauzol végig, és akik sikeresen teljesítenek minden feladatot, jutalomban részesülnek. Emellett ügyességi- és kvíz feladatok gondoskodnak a szórakozva tanulásról.
A mozirajongók páratlan környezetben élvezhetik az egész napos filmvetítéseket, többek között megnézhetik Gauder Áron rendezésében: A kőbaltás ember 2. – Samu vacsorája című animációs filmet. A humoros paleo-detektív történetben a múlt titkainak nyomába eredünk Samuval, a vértesszőlősi előemberrel, izgalmas animációkkal, rekonstruált jelenetekkel.
A vidám családi kalandok sorát a Vértesszőlősön élő Horváth Sándor Igric, a térségben közkedvelt előadó zenés gyerekműsora zárja. A zenei nevelést, a hagyományőrzést és a természethez kötődést a tanórákon és koncertjein is fontosnak tartja a pedagógus-előadó, aki az óvodásoktól a középiskolásokon át a felnőttekig mindenkivel megtalálja a közös hangot a zene, az irodalom és nem utolsó sorban a humor segítségével.
Ősszel két különleges szombati programmal is várják a régészet szerelmeseit az MNM munkatársai: szeptember 06-án a Magyar Nemzeti Múzeum elől indul egy Ikarus 66-os nosztalgia busz, hogy az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi tagintézményébe, a Mátyás Király Múzeumba szállítsa. A program részeként egy már korábban feltárt, a királyi palota mellett található ferences kolostort fog bemutatni a résztvevőknek Buzás Gergely igazgató. Három héttel később, szeptember 27-én Vértesszőlősre látogathatunk történelmi időutazás keretében ugyanezzel a hangulatos busszal, ahol Samu környezetét, az őskori lelőhelyet és a Szelim barlangot nézhetjük meg dr. Lengyel György régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársának vezetésével.
Az ugyancsak nemzetközi jelentőségű helyszínén, a Szeleta-barlangban is folynak kutatások. Ennek fő célja, hogy emberi DNS-mintákat nyerjenek ki a szakemberek az üledékből. A kutatásukkal közelebb szeretnék hozni őseinket a ma élő emberekhez. A kitartó munkának és a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már nem titok az sem, mit evett Samu, milyen állatok vették körül és mennyit tartózkodott ott, ahol a maradványai előkerültek.
