ZETApress

hírportál

Tudományunk ünnepeljük

Pécsről indul útjára a Magyar Tudomány Ünnepe 2024-es programsorozata. Ünnepi köszöntőkkel, díjátadással és tudományos előadással kezdődött ma Pécsett a 2024-es Magyar Tudomány Ünnepe. Holnap az MTÜ kiemelt eseményének számító, a nagyközönségnek szóló Tudományünnep+ programsorozat is kezdetét veszi.

Az ismeretterjesztő előadások a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel. A Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában mottó jegyében megrendezett tudományünnepi eseménysorozat az MTA YouTube-csatornáján is követhető – tudatták sajtósaik.

Ma 11 órakor Pécsett megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe. Az egy hónapos programsorozatban idén is több száz hazai és határon túli tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő és szakmai rendezvény kapott helyet. Az ünnepi beszédek után Kemenesi Gábor Junior Prima-díjas magyar biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője tart tudományos előadást A virológia 100 éve a járványok tükrében címmel.

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat központi rendezvényeinek helyszíne a Humán Tudományok Kutatóháza. A részvétel minden programon, előadáson ingyenes, de a férőhelyek korlátozott száma miatt előzetes regisztráció szükséges. A Humán Tudományok Kutatóházában zajló központi programokat a tudomanyunnep.hu oldalon, a Központi programok menüpontra kattintva lehet elérni. Regisztrálni az Eseménynaptárban a program címére, majd ezt követően a regisztrációs ablakra kattintva lehet. Az Eseménynaptárban az MTÜ összes programja megtalálható.

A nagyközönségnek szólnak a Tudományünnep+ programsorozat 18:30-tól kezdődő ismeretterjesztő előadásai. Ezekről az előadásokról a Humán Tudományok Kutatóházában zajló többi központi programmal együtt élő közvetítés követhető az MTA YouTube-csatornáján. A felvételek később is megtekinthetők ugyanott.

Programok november 05-től november 08-ig

A tudományünnepi rendezvények ingyenesen látogathatók, de a helyek korlátozott száma miatt a legtöbb programra jó, ha előre regisztrálnak. A Magyar Tudomány Ünnepének 2024-es programjai előzetes regisztrálási lehetőséggel a tudomanyunnep.hu oldalon érhetők el.

Aszály és özönvíz: látszólag a klímaváltozás jin-jangja, ám esetükben szó sincs egyensúlyról és harmóniáról, sőt inkább kéz a kézben rombolnak. Az emberiség legfeljebb alkalmazkodhat hozzájuk, elsősorban azzal, hogy visszatartja a vizet a tájban. Hogyan alakulnak a felszín alatti vízszintek a jövőben? Lehetséges-e a víztározás a talaj felszínközeli és mélyebb rétegeiben? De nemcsak vízhiány vagy hirtelen lezúduló víztöbblet formájában jelentkeznek természeti veszélyek. Jelenleg már mintegy 800 millióan élnek vulkáni veszélyben, ami jelentős feladatot ad a vulkanológusoknak, hogy még jobban megismerjük a tűzhányók működését, még hatékonyabban jelezzük előre a vulkánkitöréseket. Milyen technikák alkalmasak erre? Erről is hallhatunk előadást november 05-én, amikor a földtani és klimatikus veszélyeknek szentelhetünk egy délutánt. A Természeti veszélyek és kockázatok: földtudományi lehetőségek a felismerésben, kezelésben, előre-jelzésben című programon szó lesz arról is, milyen következményei vannak a változó földhasználatnak Magyarországon, és milyen hatással vannak az általános melegedési trendek az időjárási és éghajlati szélsőségekre.

Matematikusok gyakran megfordulnak a Magyar Tudomány Ünnepén, de olyan matematikussal, aki zeneszerző, furulyaművész és karnagy is egyben, még biztosan nem találkozhatott a közönség. Most erre is sor kerül: a Tudományünnep+ első előadását Bali János tartja a budapesti szabadzene-szcénáról november 05-én 18:30-tól. Hogy az előadásban lesz-e szó matematikáról, ott kiderül.

Az MTA mecénásairól, tudós nőkről és Széchenyiről szóló ünnepi kötetek mellett megismerhetjük az Akadémia 200 éves évfordulójának kiállításterveit az MTA200 Bizottság tudományünnepi rendezvényén november 06-án délelőtt. Ez nem álhír. De hogy lehet megállapítani egy hírről nyelvészeti alapon, hogy az? Mit lehet kezdeni az álhírekkel, ha a definiálásuk vagy a felismerésük problémáját nézzük? Honnan ered a Hortobágy név? Mit tudhatunk meg a vízrajzi és domborzati viszonyok változásáról, ha a természeti neveket vizsgáljuk? Ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak többek közt a Mutatványok az MTA nemzeti programjainak eredményeiből: Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program című esemény előadói november 06-án délután.

A Brexit tanulságait Halmai Péter közgazdász vonja le november 06-án, az amerikai elnökválasztásét pedig már Romsics Gergely történész, aki november 07-én elemzi az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági folyamatait az Egyesült Államokban, és ezek hatásait a legutóbbi elnökválasztásokra.

A gyermekvállalás és a tudományos karrier kérdése köré szerveződnek november 07-én a Nők a tudományban program előadásai, amelyeken statisztikai elemzések, történeti áttekintés, ágazati vizsgálatok és interjús kutatások eredményeit ismertetik a résztvevők. Külön kitérnek a határon túli kutatónői pályák egyes jellegzetességeire és a fiatal kutatónők helyzetére. Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követi a kutatók mellett Szécsi Noémi íróval, aki két nőtörténeti könyvet jegyez, és más munkáiban is foglalkozik a nők múltbéli és jelenlegi szereplehetőségeivel.

Az SMA-terápia kulcsa, hogy időben felismerjék a betegséget, mert a vele járó idegsejtpusztulást semmilyen terápia nem tudja visszafordítani. Milyen egyéb betegségek esetében létfontosságú a korai diagnosztika és az időben megkezdett terápia? Hogyan változtathatják meg egyes betegségek kórlefolyását? Többek közt ezekkel a kérdésekkel, de a magyarországi szűrés történetével is foglalkoznak a Ritka örökletes betegségek újszülöttkori szűrése című rendezvény előadói november 07-én délután.

Nagyrészt klinikai, gyakorlati kérdésekkel foglalkoznak az Újabb eredmények az endokrinológia és anyagcsere tudományterületen című orvostudományi rendezvény előadói, külön hangsúlyt helyezve az endokrinológiai és anyagcsere-betegségek népegészségügyi vonatkozásaira.

Kevés kérdésben van világszintű együttműködés, a fúziós technológia előmozdításáért azonban több évtizede vállvetve küzdenek a világ legjobb magfizikusai, köztük számos magyar kutató. Utóbbiak a tudományünnep Harmadik tűzgyújtás – a fúziós kutatások helyzete és magyar vonatkozásai című rendezvényén is bemutatják, hol tartanak a fúziós kutatások a világban, és mi ebben az ő szerepük. Szó lesz az ITER tervezési kihívásairól, a magfúziós erőmű megvalósításához vezető út nehézségeiről és arról is, csupán technológiai kérdés-e az energiatermelő fúziós reaktorok fejlesztése. Fülöp Tünde magfizikus pedig egyenesen Svédországból érkezik, hogy elmondja, milyen kihívást jelent a fúziós folyamat biztonságos leállítása.

Szóljon hozzá!