Múmiákról a múzeumokban
Ötnapos nemzetközi antropológiai konferencia kezdődött tegnap A múmiák és az egyiptomiak címmel a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság Ókori Egyiptomi Bizottsága közös szervezésében a Magyar Természettudományi Múzeumban, a Ludovika tér 2-6-ban.
A konferencia 16 órai megnyitóján a Semsey-teremben a köszöntők után dr. Gubányi András PhD, a Magyar Természettudományi Múzeum tudományos és gyűjteményi főigazgató-helyettese; Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma igazgatója és dr. Győry Hedvig PhD, a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság Ókori Egyiptomi Bizottsága elnöke mutatta be a szervező intézményeket a nyitófogadás előtt. A programok holnapig a Magyar Természettudományi Múzeumban, február 01-jén csütörtökön az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, végül 02-án pénteken a váci Tragor Ignác Múzeumban zajlanak. Fotóink Egressy Rita felvételei.
Az előadások főbb témakörei az antropológiai feltárás terepi lehetőségei, kutatási módszerei, a maradványok bemutatása, elemzése, a mumifikálás módszerei, a múmiahamisítás, az állapotfelmérés, állagmegóvás, konzerválás, a bioarchaeológiai módszerek és az etika kérdései köré szerveződnek. A részletek idekattintva olvashatók.
A Magyar Természettudományi Múzeum múmiagyűjteménye őrzi a természetesen konzerválódott váci múmiákat és a Magyar Nemzeti Múzeum egykori Néprajzi Tárának ókori egyiptomi múmiáit. További, még publikálatlan egyiptomi múmiák maradványai a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban is találhatók A múmiák állományvédelme, tudományos feldolgozása és bemutatása számos gyakorlati, elméleti és etikai kérdést vet fel. Jelen konferencia lehetőséget biztosít arra, hogy nemzetközi interdiszciplináris keretek között a szakemberek értekezzenek a felmerülő problémákról a múmiák kutatásával, konzerválásával és bemutatásával kapcsolatban.
A modern analitikai eljárások névtelen múmiák, sőt csontmaradványok alapján is rendkívül sokat fel tudnak tárni az egykor élt ember kilétéről, életmódjáról, egyes szokásairól, táplálkozásáról, egészségi állapotáról. Sok esetben segítségükkel gazdasági, társadalmi, történelmi vonatkozásokra is fény derül. Egyiptomban és más régészeti korú feltárások esetében további adatokkal is szolgálnak például a temetőben vagy síregyüttesben elfoglalt hely, temetési körülmény, sírmellékletek révén az egykori társadalmi státuszról.
A kriptamúmiáknál gyakran levéltári adatokkal is ki lehet egészíteni a természettudományos ismereteket, és ez segíti az egyes személyeket jobban megismerni. Az emberi maradványok mellett az állatmúmiák jelentősége is nagy: rávilágít az ember-állat között kialakult kapcsolatra, segít a mumifikálási technikák és az egyiptomi vallási elképzelések megismerésében. A konferencia a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg!
