ZETApress

hírportál

Tíz éve az EU-ban

Szűcs Tamás képviseletvezetőMilyen változásokat hozott az uniós tagság a környezetvédelem terén? Milyen előnyeit és hátrányait tapasztaljuk? Mit kellene változtatni idehaza, illetve összefogva nemzetközi szervezetekkel az EU-ban? 10 éve az EU-ban a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből ? lehetőségek és korlátok.

Ezt elemezték a környezetvédő civil szervezetek, a kormányzat és a gazdaság élet képviselői a mai konferencián Budán, az Európai Unió Házában. A konferenciát az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezte a Levegő Munkacsoport közreműködésével. A konferencia célja az EU-tagság első évtizedének objektív értékelése, ezen belül néhány, különösen érintett ágazat és szabályozási terület áttekintése, melyek közvetlenül és közvetve is hatással vannak az Alaptörvényben a nemzet közös örökségének minősített természeti erőforrásokra, a jövő nemzedékek érdekeire.

Az előadók alapvetően környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek képviselői voltak, akik az uniós tagság eddigi mérlegét lehetőségeit, korlátait, valamint az aktuális kihívásokat vázolták fel, és javaslatokat tettek ezek megoldására. Az egyes témakörökkel kapcsolatos felvetéseket a gazdasági és a kormányzati oldal képviselői hozzászólásaikkal egészítették ki. Jelentős környezetvédelmi projektek valósultak meg uniós forrásból. Magyarország a haszonélvezője volt az uniós tagságnak az elmúlt 10 évben, miután a beruházások 90 százaléka a strukturális és kohéziós alapokból valósult meg, köztük jelentős környezetvédelmi projektek is voltak ? mondta Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője.

A közvélemény azonban inkább ismeri a néhány elhibázott projektet, mint a több tízezer terv szerint megvalósultat. A most kezdődött, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszaknak is az egyik legnagyobb haszonélvezője lesz Magyarország ? tette hozzá a képviselet vezetője, a 10 éve az EU-ban ? a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből elnevezésű budapesti konferencián.

Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedék érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabad verseny környezeti kockázatot is jelent. Példaként említette, hogy a hulladék kezelésére a helyi komposztálás az ideális megoldás, amely helyi fellépést igényel, ugyanakkor a multik a giga méretű hulladékfeldolgozók építését szorgalmazzák. Megemlítette azt is, hogy az ökogazdálkodást ugyan az EU támogatja, de Magyarországon a 10 éves tervben is csak a 4 százalékos arány elérése szerepel, holott Ausztriában az arány már most közelít a 20 százalékhoz.

Zúgó Liliána, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének munkatársa felidézte, hogy az uniós célkitűzés szerint 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal kellene csökkenteni, míg a megújuló energia részarányát 20 százalékkal növelni az 1990-es állapothoz képest. Magyarország az előbbinél már 18 százalékos csökkenésen, míg az utóbbinál 9 százalékos növekedésen áll. Megemlítette azt is, hogy az Európai Bizottság a környezetvédelemmel kapcsolatban azt ajánlotta Magyarországnak, hogy a munkát terhelő adó helyett a hangsúly kerüljön át a környezet-terhelés adóztatására, illetve a szabályozott energiaárat vizsgálja felül a kabinet.

Magyarországon a hulladék 60 százaléka kerül lerakóba, amely nagyon magas arány ? mondta, és megjegyezte, hogy az ezt csökkentő beruházás 13 ezer 300 új munkahelyet teremtene és 1,4 milliárd euró éves forgalmat generálna. A hatékony fővárosi tömegközlekedés hiányát is szóvá tette az EU. Amíg ez hiányzik, nem vezethető be a dugódíj, és nem rövidíthető le az ingázók munkába járási ideje. Ez az ingázók egyharmadánál meghaladja az egy órát, amely az egyik legrosszabb adat az EU-ban.

Az üvegház hatású gázok kibocsátását nem 20, hanem 40 százalékkal kellene csökkenteni 2020-ig a tudósok álláspontja szerint ? erről Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke beszélt a konferencián. Olyan gazdasági fejlődést javasolt, amely nem növeli a környezet terhelését. Ennek a helyi gazdaság fejlesztése lehet az alapja, amikor az élelmiszer és az energia jelentős része helyben termelődik meg. Kifogásolta, hogy a 2014 és 2020 közti uniós költségvetési időszak operatív programjait titokban, a civil szervezetek bevonása nélkül tárgyalja a kormány az Európai Bizottsággal. Péti Márton, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal főtervezője is azt erősítette meg, hogy a gazdasági fejlődés nem a fenntartható pályán halad globálisan. Magyarországon pedig az uniós források bevonásával sem tudott tartós növekedési pályára állni a gazdaság ? tette hozzá.

Szóljon hozzá!