ZETApress

A HUNOR magyar űrhajósprogram kiválasztott űrhajósa nem űrturista lesz, hanem kutatóűrhajós, aki a program részeként komoly tudományos kutatást hajt végre – mondta a biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár tegnap délután a KKM-ben, ahol bemutatták Kapu Tibor kutatóűrhajóst és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajóst.

Sztáray Péter hangsúlyozta, hogy a HUNOR űrhajósprogram korszakos kezdeményezés. Egy nemzet életében ritkán vannak olyan pillanatok, olyan felemelő össznemzeti ügyek, mint ez a mostani, amikor 44 évvel Farkas Berci űrrepülése után Magyarország újra a küszöbén áll annak, hogy kutatóűrhajóst küldjön az űrbe.

Az államtitkár elmondta, hogy az elmúlt hat évben kidolgozott magyar űrprogram több lábon áll; a program egyik pillére az a 21 magyar egyetem együttműködésével létrehozott konzorcium, amelynek lényege, hogy a különféle műhelyekben folyó kutatómunkát koordinálják, hatékonyabbá tegyék. A tudományos kutatások nagy része azt szolgálja, hogy ez az űrutazás sikeres legyen, és négy évtized után Magyarország újra saját tapasztalatokat szerezzen a világűrben, továbbá fel tudja használni a saját tudományos kutatásait, fejlesztéseit. – Ezekkel nem öncélt képvisel, hanem a világ tudományos életét, az emberiség jobblétét és a magyar társadalom, a gazdaság fejlődését is támogatja – tette hozzá.

Ez stratégiai terület, amely a XXI. század legfontosabb területeit fedi le. Látnunk kell, hogy ebben az óriási versenyben, ami a nemzetközi színtéren folyik, Magyarországnak méretéhez képest sokkal nagyobb szerepe van. Gazdasági jelentőségéről elmondta, hogy olyan területről van szó, amely 2040-re már nagyjából ezermilliárd dollárnyi pénzt fog megmozgatni. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság minden szegmensére kihat, és komoly szerepe van abban, hogy a magyar gazdaság is ilyen versenyképességi szintet tudjon elérni.

A kutatói programot a magyar űrhajós a nemzetközi űrállomás többi űrhajósával fogja végrehajtani. Az ott szerzett tapasztalatok komolyan hozzájárulnak majd a magyar tudomány fejlődéséhez – mondta az államtitkár azt kívánva Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós kiválasztottnak, hogy kitartással folytassák ezt a munkát, és hozzanak vele nemzetünknek büszkeséget és sikereket!

Képünkön Gulyás Balázs, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, Kapu Tibor kiválasztott kutatóűrhajós, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár, Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós és Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója, a HUNOR Magyar Űrhajós Program kiválasztási ceremóniával egybekötött sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.

Nem tud minden ország tartalékos kutatóűrhajóst is jelölni az űrhajós programokba – mondta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos az m1 ma reggeli műsorában. A HUNOR Magyar Űrhajós Programban négy űrhajósjelölttel kezdődött meg a kiképzés. (A ki nem választott pécsi orvosról idekattintva olvashatunk.) A kiválasztási folyamatban európai és amerikai szakemberek is segítettek, és végül az a döntés született, hogy Kapu Tibor mehet az űrbe, Cserényi Gyula pedig a tartalékos lesz. Ez azt jelenti, hogy ő is felkészül, és bármi történik, akár az utolsó pillanatban is be tud lépni, nem kell lefújni a programot.

Ferencz Orsolya arról is beszélt: véglegesítés alatt áll, hogy milyen kísérleteket végeznek. Az utolsó szót az amerikaiak mondják ki, mert a kísérletekhez szükséges eszközöknek szigorú feltételeknek kell megfelelni például súlyukat, áramigényüket illetően. Anyagtudományi, sugárzásbiológiai, növény- és gyógyszerkísérletek is vannak a palettán, és az űrhajós a magyar diákokkal is kapcsolatba lép az űrből. Az indítási idő ez év végétől jövő év közepéig tart, de a NASA hatásköre meghatározni, hogy mikor lesz pontosan az űrutazás. Ezt remélhetőleg heteken belül közlik!

A miniszteri biztos a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is szólt, hogy az űrhajós programot számos intézmény segítette: a Magyar Honvédség a Gripenekkel, valamint szárazföldi és vízi túlélő kiképzéssel, a Terrorelhárítási Központ izolációs tréninggel, a Semmelweis Egyetem pedig speciális szűrővizsgálatokkal járult hozzá annak sikeréhez.