Kínai szak az ELTE-n
A Kelet-ázsiai Intézet megalakulását követően 1923-ban vette kezdetét az ELTE-n (akkor még Pázmány Péter Tudományegyetemnek hívták) a kínai nyelv és kultúra oktatása. Az intézet első vezetője Pröhle Vilmos (1900-1975) professzor turkológus, valamint a kínai és a japán nyelv szakértője volt – derült ki az esti felszólalásokból.
A jeles évforduló alkalmából az ELTE Konfuciusz Intézet ünnepséget szervezett ma a belvárosi Egyetem téren, az I. emeleti Aula Magmában, melyen Egressy Rita fényképezett. A majd’ másfél órás angol nyelvű beszédeket 40 perces színes kulturális program követte az ünnepi fogadás előtt.
A Kínai Népköztársaság 1949-es megalapítását követően a sinológiai kutatások jelentősége látványosan megnövekedett, ezt tükrözi, hogy az oktatási és kutatási központ neve ekkor Kínai és Kelet-ázsiai Tanszékre változott, amely feladatául kapta a kínai, japán, koreai és vietnami nyelvek és kultúrák oktatását és kutatását. Az ’50-es években megerősödtek Kína és Magyarország között a politikai kapcsolatok, ebben az időszakban számos fiatal magyar kutató utazhatott Kínába nyelvet, irodalmat és történelmet tanulni, közülük került ki a magyar tudósok első olyan nemzedéke, akik tudtak kínai nyelven kommunikálni.
A társadalmi igények növekedését látva az ELTE a 80-as évektől kezdve egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a modern kínai nyelv oktatására. 1984-től kezdődően évente két jól teljesítő hallgató utazhatott Kínába, Kína pedig nyelvtanárokat küldött dolgozni az ELTE-re. 1985-ben az egyetemen a kínai szak az angol, francia, orosz, spanyol és német nyelvhez hasonló A-besorolást kapott, így a képzés egyre népszerűbbé vált és a hallgatók száma is dinamikus növekedésnek indult.
A ’90-es évek közepén bevezetett gazdasági megszorítások a felsőoktatásra is negatív hatással voltak, a kínai nyelv oktatása és a sinológiai kutatások egyaránt mélypontra jutottak. 2002-ben Hamar Imre professzor vette át a Kelet-ázsiai Tanszék vezetését, akinek irányítása alatt a kínainyelv-oktatás jelentős fejlődésen ment keresztül.
Az ELTE Kínai Tanszékén végzett hallgatók a képzési formától (alapképzés, mesterképzés, PhD) függően jó eséllyel helyezkedhetnek el akár idegenforgalmi vagy tolmács-szakfordítói területen, a doktori képzést végzettek pedig a szakterületükön kutatásokat folytató sinológusok, magas szintű Kína-szakértők lesznek. A tanszéken 2015-ben megalapították a kínai tanárképző MA-t, ahol számos kiváló hazai kínainyelv-tanár végzett. 2010 óta a kínai szak hallgatóinak száma megkétszereződött. A 2023-as adatok szerint az ELTE Kínai Tanszéken összesen 182 Ba, 14 Ma, valamint 18 PhD hallgató tanul.
