Se pénz, se posztó!
Miért kaptak kevesebb pénzt év végén a szakrendelők, mint előző évben? A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség mély csalódottságát fejezi ki az év végi OEP-kasszamaradvány elosztásával és általában a járóbeteg szakellátás helyzetével kapcsolatban ? tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.
A kórházaktól független járóbeteg szakellátók az előző évivel közel megegyező nagyságrendű kasszamaradványból csak a 2015. évi összeg kevesebb, mint ötödéhez jutottak hozzá. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség mély csalódottságát fejezi ki az év végi OEP-kasszamaradvány elosztásával és általában a járóbeteg szakellátás helyzetével kapcsolatban. A kórházaktól független járóbeteg szakellátók a 2015. évi összeg kevesebb, mint ötödéhez, mindösszesen 263 millió forintnyi forráshoz jutottak a 2016. karácsonyán a rendelkezésre álló több mint nyolcmilliárd forintból.
Mindez annak ellenére történt, hogy a Szövetség a döntéshozóktól, az érdek-képviseleti egyeztetések és megbeszélések során ígértet kapott, hogy hasonló mértékű többlet finanszírozás áll majd rendelkezésre, hasonló elvek mentén, mint előző évben. Ezért ? bár 2016-ban a szakrendelők kimaradtak a kórházi konszolidációs többletforrások elosztásából ?, a járóbeteg ellátó intézmények remélhették, hogy anyagi és szakmai helyzetüket legalább fenn tudják majd tartani az év végi kasszamaradvány megfelelő arányú részesedésével.
Sajnos nem így lett, miközben a médiát rendszeres időnként meg-megrázza a járóbeteg szakellátásban a betegek ütemezett ellátását szolgáló betegfogadási listák hossza (várólisták) és az ellátások hozzáférhetőségének problémája: miért csak heti egyszer van szemészeti szakrendelés? Számos felmérés, és a gyakorlati tapasztalatok is igazolják, hogy az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban adódó legszélesebb körű elégedetlenséget a rendelőintézeti időpontokra történő előjegyzés hossza, illetve az ellátások helyén történő további várakozás okozza. A Szövetség álláspontja, hogy az anyagi források csökkenése nem hogy javulást, de a jelenlegi helyzet további romlását hozhatja magával.
A Szövetség aggályosnak tartja, hogy vissza-visszatérően szembesülni kell azzal, hogy a járóbeteg szakellátás csak a szólamok szintjén fontos, a források elosztásakor immár sokadszorra sorolódott hátra. A 2015. évivel közel megegyező nagyságrendű kasszamaradványból a független járóbeteg szakellátóknak a 2015. évi összeg kevesebb, mint az ötöde jutott, így összességében az eredeti költségvetésen túli, csaknem 69 milliárd forintnyi forrás csupán 0,38%-a jutott a szakrendelőknek! Az elosztás egyenlőtlenségét mutatja, hogy van olyan egyetem, amely önmagában több mint négyszer annyi forráshoz jutott kasszamaradványként, mint az ország összes rendelőintézete együttesen!
Átlagosan évente minden magyar állampolgár hétszer veszi igénybe a járóbeteg szakellátást! A 2017-18-as esztendőre vonatkozó stratégiai teendőket tárgyaló kormányhatározat nagy része az alapellátáshoz és a járóbeteg szakellátáshoz kötődik. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség álláspontja szerint egy stratégia komolyan vehetőségének és végig vitelének valós szándékát leginkább a források hozzárendelése és a költségvetés képezi le, így a kormány által megfogalmazottak értelmében kezdeményezte a 2015. és 2016. évek közötti kasszamaradvány különbségek biztosítását céltámogatás vagy más formában.
