ZETApress

Már nyomtatott formában is olvashatók a VII. Nemzetközi Média Konferencia előadásai. A 2013. szeptember 25-27-e között megrendezett VII. Nemzetközi Média Konferencia előadásainak anyaga március végén jelent meg könyv formájában. A kötet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szerkesztésében készült el.

A Gyermekmentő Szolgálat által kiadott ?Kobak? könyvsorozat korábbi darabjaihoz hasonlóan A média hatása a gyermekekre és fiatalokra című kötet sem kerül bolthálózatokba. A Gyermekmentő oktatási intézményeknek, könyvtáraknak, az Országgyűlésnek, hatóságoknak és a médiának küldi el a könyvet, illetve az érdeklődők a Szolgálat irodájában (Budapest VI. Teréz körút 24.) juthatnak hozzá a kiadványhoz. A korábbi kötetek nagyon keresettek az egyetemi oktatók és hallgatók körében, oktatási segédanyagként vagy szakdolgozathoz. A kiadvány kétezer példányban jelent meg ? tudtuk meg Pető Zsófitól.

A kötet a háromnapos konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza, melyeket a négy országból érkezett, 80 elméleti és gyakorlati szakember ? jogászok, pedagógusok, pszichológusok, szociológusok, médiaszakértők, tartalomgyártók, civil szervezetek képviselői, játékszakértők, bankbiztonsági szakemberek ? tartott. Az NMHH munkatársai tíz előadással járultak hozzá a rendezvény sikeréhez, amelyet a hatóság elnökének köszöntő szavai nyitottak meg. A könyv követi a konferencia tematikáját, vagyis külön blokkokban közli a plenáris ülések és a három szekció előadásait (Tartalmak, Felhasználók és Intézmények).

A konferencia alapjául szolgáló kutatás ismertetése is bekerült a kiadványba, melyet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által megbízott kutatócsoport készített (Ságvári Bence, Prof. Kósa Éva, Dr. László Miklós, Dr. Antalóczy Tímea). A kutatás a 12-13 éves általános és 16-17 éves középiskolások médiahasználati szokásait vizsgálja, 2000 fős minta alapján, amit kvalitatív kutatások egészítenek ki.

A kutatás eredményei szerint a gyermekek és fiatalok egyre korábbi életkorban kezdik használni a digitális eszközöket. Ezzel párhuzamosan azonban a szülők változatlanul csak kevéssé vesznek részt a gyermekek médiahasználatában. Az aktív és érdemi szülői jelenlét (megbeszélés, kritikai érvelés, javaslat stb.)e tekintetben továbbra is hiányzik, vagy leginkább csak a televízió és az internet előtt töltött idő korlátozásában merül ki. A kortárs kapcsolatok jelentősége viszont egyre nő. A fiatalok az online világban is döntően a saját, illetve az ismerőseik tapasztalatain keresztül szerzik tapasztalataikat.

Az iskolai oktatásban az előző felmérésekhez képest megnőtt a médiával foglalkozó ismeretek súlya, ezek azonban döntően csak az internetbiztonsággal kapcsolatos tudnivalókra korlátozódnak. Hiányoznak például az oktatott ismeretek köréből a közösségi oldalakkal, az online térben való viselkedéskultúrával kapcsolatos kézzelfogható, gyakorlati tudás és készségek.

Miközben a fiatalok többségének életében egyre aktívabb szerepet játszanak a különböző eszközök, illetve online szolgáltatások, a hozzáférésben korlátozott, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok vannak jelen. Ez egyre mélyülő szakadékot eredményez a digitális írástudás és kompetenciák terén a fiatalok különböző csoportjai között, ami nagymértékben meghatározza ezeknek a csoportoknak a jövővel kapcsolatos terveit és bizakodását, a munkavállalással, a felnőtté válással kapcsolatos elképzeléseiket.

A fiatalok többsége szabadidejét továbbra is a televízió és az internet között osztja meg. Ezek sorrendjében és fontosságában azonban jelentős különbségek vannak a különböző csoportok között. Minden negyedik fiatal nagyon intenzív internethasználó (hétköznap napi minimum 120 perc). Ugyanekkora arányban találjuk azokat is, akiknél viszont továbbra is a televízió a legfontosabb médium, van 10%, aki szinte csak tv-t néz. Megjelent a fiatalok körében egy olyan csoport (6%), amelyik kívül áll a média világán, vagy tudatos döntés, vagy anyagi lehetőségek hiányában. Az ingyenes kiadvány megrendelhető a Gyermekmentő Szolgálatnál, illetve a kiadványról további információ kérhető e-mail címükön, vagy a +36-1-475-7010 telefonszámon.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) Magyar Egyesülete 1990 májusában jött létre a hannoveri szervezet mintájára és támogatásával. Célja a fizikailag és értelmileg sérült, az árva és más rászoruló gyermekek felkarolása, életkörülményeinek javítása, jövőjük megalapozása. A szolgálat a Fővárosi Bíróság végzése alapján 1990. július 3-tól a 2369. sorszám alatt nyilvántartva működik, 1998. január 1-jétől közhasznú szervezet formájában működik, vallásra, politikára és nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül, önkéntes alapon.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladata, hogy biztosítsa a média, az elektronikus hírközlési, postai és informatikai szolgáltatások piacainak törvényes és zavartalan működését. Hangsúlyt fektet a felhasználó ügyfelek érdekeinek fokozott védelmére. Az NMHH feladatai között kiemelt fontosságú a kiskorúak káros médiatartalmaktól való védelme is. Célja a tisztességes, hatékony verseny kialakítása és fenntartása, valamint a szolgáltatók jogkövető magatartásának felügyelete. A hatóság részt vesz a médiaszabályozáshoz, elektronikus hírközléshez, postához és informatikához kapcsolódó nemzetközi szervezetek munkájában, kapcsolatokat épít és tart fenn az európai és Európán kívüli szabályozó szervezetekkel. Az NMHH, illetve jogelődje 17 éve eredményesen működik együtt a Gyermekmentő Szolgálattal.