ZETApress

Hét informatikai szolgáltató, a 3C Kft., az Actel Zrt., az Externet Kft., a Designer Team Kft., a Mikroháló Kft., a MyPhone Kft. és az Opennetworks Kft. létrehozta az ITÉSZ-t (IP Telefon Szolgáltatók Érdekvédelmi Szövetsége). A szövetséget a tagok azért hozták létre, hogy elősegítsék a VoIP technológia minél zökkenő mentesebb elterjedését hazánkban, és hozzájáruljanak a jogi és műszaki szabályozás egységesítéséhez, illetve a jelenlegi piaci korlátok megszüntetéséhez.

A szövetség célja az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. tv. céljai és alapelvei teljesülésének elősegítése és támogatása, kiemelten célja: az IP (Internet Protokol) telefonszolgáltatás hibátlan működése. Jogi és műszaki biztonságának növelése. Szövetség tagjai elkötelezettséget vállalnak a minőségi és a korrekt szolgáltatásnyújtás érdekében.

A szövetség legfontosabb feladata az etikai kódex megalkotása, a BVX (Budapest Voice eXchange) létrehozása, amelyben az ITÉSZ a BIX mintájára tervezi felépíteni a ki és bemenő hívások cseréjét, mérését, valamint műszaki ajánlások készítése Magyarország és az EU szakhatóságainak, továbbá saját, a tagok által bevizsgált eszközökről tanúsítvány – ITÉSZ certificate – kiadása.

Az Intenetes telefónia robbanásszerű fejlődésével összefüggő technológiai, jogi és műszaki kérdések kezelése elodázhatatlan feladat. A telekommunikáció területén lezajló változások hazánkban is átformálják a meglévő telefonálási szokásokat. A VoIP technológia minőségében és szolgáltatási színvonalában mára versenytársává vált a hagyományos vezetékes távközlési megoldásoknak, sőt, sok területen meg is előzi azokat. A VoIP technológia egyedüli előfeltétele a jó minőségű, szélessávú internet hozzáférés, így nincs szükség új hálózatok kiépítésére, mivel a már meglévő, szélessávú adatforgalomra alkalmas hálózatok bármilyen Tripleplay alkalmazással együttműködnek, legyen az hang-, videó- vagy adattovábbítás.

Fel kell zárkóznunk az Unióhoz

Más nyugati országokhoz képest Magyarországon a VoIP szolgáltatások lassan nyernek teret. Ennek oka elsősorban a szélessávú internet szolgáltatásban, illetve a számítógép penetrációban keresendő. Az internet szolgáltatás terjedésének kulcsa a tartalomszolgáltatásban rejlik, ami a kormányzat céljai között is szerepel. A mobil- és vezetékes távközlési szolgáltatók pozíciója igen erős, és sajnos a VoIP szolgáltatók piaci szabályozása még az útkeresés időszakában van. Magyarországon alternatív szolgáltatások leginkább távolsági, mobil és nemzetközi irányokba valósulhattak meg ez idáig, az ügyfelek számára talán emiatt sem hozott érezhető változást az elmúlt évek liberalizációs folyamata.

Nem került kiaknázásra az Európában is elsőnek számító, tavaly bevezetett, nem helyhez kötött szolgáltatások számára dedikált 21-es prefix, mivel hiányzik a teljes körű szabályozása. Az Európai Unión belül is többféle álláspont létezik a VoIP szolgáltatások szabályozására, de azt gondolom, hogy ebben a magyarországi szolgáltatók is utat mutathatnak közösen az NHH-val, nyilatkozta Kun István. A szövetség soros elnöke hozzátette: Az új technológia megjelenése robbanásszerű változásokat fog előidézni a magyar és az európai piacokon, s ezt szövetségünk szeretné elősegíteni, illetve jogi és műszaki ajánlásokkal befolyásolni.

A telekommunikációs piacon a VoIP technológia a már meglévő két alágazat, a vezetékes és a mobil telefonok mellett, harmadik alternatívaként jelent meg. Évek óta hazánkban is jellemző tendencia a vezetékes telefonvonalak használatának visszaszorulása: a VoIP alapú telefonszolgáltatás ugyanis elsősorban a vezetékes telefonszolgáltatások versenytársaként jelent meg, bár a tisztán internet alapú (21-es előhívó számú) szolgáltatás esetében rendelkezik bizonyos fokú mobilitással is. A nem túl távoli jövőben viszont a szinergikus szolgáltatások jelezhetők előre, azaz a felhasználók egy szolgáltatást vesznek igénybe, mely technológiájában VoIP alapokon nyugszik és hordozza a vezetékes szolgáltatás megbízhatóságát, ötvözve a teljes értékű mobilitással.