Fenntarthatóság az ELTE-n
Fenntarthatósági célokra fókuszál az ELTE. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elindította Fenntarthatósági Zászlóshajó Programját – tudtuk meg 09:30-tól az Egyetem téri Aula Magnában. Fotóink az ELTE Kommunikáció felvételei.
Szakmai konferenciával indította el Fenntarthatósági Zászlóshajó Programját az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A nyitórendezvényen bemutatták az intézmény eddigi fenntarthatósági célok megvalósításával kapcsolatos tevékenységeit, és kijelölték a 2030-ig tartó időszak fejlesztési irányait. A kezdeményezés új korszakot nyit az egyetem életében: a fenntarthatóság az oktatás, a kutatás, az innováció, a campusok működése és a közösségépítés területein is meghatározó szerepet kap a jövőben.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem indította el második zászlóshajó programját. A Fenntarthatósági Fejlődési Célok Egyetemi Központja része az ELTE három, egymással szorosan összekapcsolódó zászlóshajó programjának, amelynek további alkotói az MI és Diszruptív Technológiák Tudásközpontja, valamint a decemberben indult Hallgatóközpontú Digitális Készség- és Kompetenciafejlesztő Központ.
Az új átfogó fejlesztési program célja, hogy a fenntarthatóság rendszerszinten jelenjen meg az ELTE működésében: az oktatásban, a kutatásban, az innovációban, a campusfejlesztésekben, a közösségépítésben és az esélyegyenlőség biztosításában egyaránt. A program egységes stratégiai és tervezési keretet ad azoknak a törekvéseknek, amelyek hosszú távon erősítik az egyetem társadalmi felelőségvállalását és nemzetközi versenyképességét.
Nyitóbeszédében Darázs Lénárd, az ELTE rektora hangsúlyozta: a rektori programban a fenntarthatóság az ELTE egyik legösszetettebb stratégiai kezdeményezése és kitörési pontja, amely az intézményi működés egészét átható szemléletet és mérhető, visszacsatolható cselekvéseket igényel. Az ELTE az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz (SDG keretrendszer) igazítva kívánja átláthatóvá és összehasonlíthatóvá tenni tevékenységeit. Kiemelte: az ELTE célja egy reziliens, jövőálló egyetemi környezet kialakítása, amely az oktatásban, a kutatásban és a társadalmi szerepvállalásban egyaránt megjelenik.
A konferencia szakmai előadásai – kormányzati, egyetemi és nemzetközi nézőpontból – a fenntarthatóság hazai és globális összefüggéseit, valamint az ELTE szerepét és lehetőségeit járták körül a rektori zárszó és a 11:30-as fogadás előtt.
Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium (EM) körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára előadásában felhívta a figyelmet: a fenntarthatóság korunk egyik meghatározó globális megatrendje, amelyben a zöld és a digitális átállás egyszerre történik, és amelyhez nem lehetőségként, hanem elkerülhetetlen szükségszerűségként kell viszonyulni. Az államtitkár hangsúlyozta: ebben az ipari forradalomhoz hasonlítható folyamatban az egyetemek kulcsszerepet töltenek be a tudásalapú alkalmazkodásban, hiszen a környezeti célok csak gazdasági és társadalmi fenntarthatósággal együtt vezethetnek sikeres, rendezett átálláshoz.
A Fenntarthatósági Zászlóshajó Program alapjait és jövőképét Mádlné Szőnyi Judit, az ELTE általános rektorhelyettese, a program koordinátora mutatta be. Mint elmondta, a fenntarthatóság az egyetem 2030-ig szóló minőségfejlesztési tervének szerves része, a program pedig három fő irányra épül: magának a zászlóshajó programnak a megvalósítására, az alaptevékenységek SDG-vonatkozású fejlesztésére, valamint az esélyegyenlőség és inklúzió horizontális érvényesítésére.
A rektorhelyettes asszony áttekintést adott arról a nemzetközi szinten is újszerű, az intézmény mesterséges intelligencia által támogatott oktatási és kutatási tevékenységének elemzésről, amely megerősítette, hogy az ELTE fenntarthatósági bázisa már ma is egyedülálló. A kutatási portfolió túlnyomó többsége, több mint 76%-a (375 projekt) kapcsolódik fenntarthatósági célokhoz, az oktatott tárgyak 62%-a fenntarthatósági vonatkozású, de a harmadik missziós tevékenységekben is széles körben jelen vannak ezek az elemek.
Az ELTE innovációs tevékenységének középpontjában az egészség és jóllét, a klímavédelem, valamint a társadalmi innovációk – köztük a minőségi oktatás és az esélyegyenlőség – állnak. Az egyedülállóan sokoldalú kutatóegyetemi háttérre építve erősek a kutatási és oktatási innovációk, amelyeket több, ELTE-s vezetésű országos projekt (TINLAB, DOKK) is példáz, miközben a fejlesztésekhez kapcsolódó tudástranszfer különösen a technológiai, körforgásos gazdaság és klíma tématerületeken erősödik (KKIC).
A fenntarthatóság ezeken felül campusfejlesztésekben (energetikai és épületfelújítások, akadálymentesítés) és szemléletformáló közösségi programok szervezésénél is fontos szempont. A Fenntarthatósági Zászlóshajó Program ezen a bázison kínál egyértelmű víziót, működési keretrendszert, strukturális fókuszt és fejlesztési irányokat az ELTE XXI. századi fenntarthatósági fejlődési célokhoz kapcsolódó fejlesztéseihez.
A nemzetközi dimenziót a CHARM-EU egyetemszövetség erősíti, amely az oktatás, a kutatás és az intézményi működés területén megvalósuló jógyakorlatokkal és közös fejlesztésekkel támogatja az egyetem fenntarthatósági céljait. Takó Ferenc, a CHARM-EU irodavezetője hangsúlyozta: az egyetemszövetség közös oktatásmódszertani innovációkkal, fenntarthatóság-fókuszú képzési elemekkel (modulok, mikrótanúsítványok, téli és nyári egyetemek), valamint a mobilitási és virtuális együttműködési modellek fejlesztésével segíti a kitűzött célokat.
Az ELTE 2030-ig tartó fejlesztési ciklusa szerint a fenntarthatóság az egyetem működésének és kultúrájának alapja, egységes adatrendszeren és mérhető célokon nyugszik, valamint nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt képvisel. A Fenntarthatósági Zászlóshajó Program e célok szolgálatában egyszerre erősíti az egyetem versenyképességét, társadalmi felelőségvállalását, és járul hozzá egy befogadóbb és fenntarthatóbb jövő építéséhez.
