MEFESZ-ünnep államfővel
A szegedi diákok nem születtek forradalmároknak, mégis hősökké váltak ? jelentette ki Áder János köztársasági elnök a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulásának 60. évfordulóján rendezett mai ünnepségen a Szegedi Tudományegyetemen.
Az 1956-ban megalakult MEFESZ nyolc év után az első olyan szervezet volt, amelyet nem a központi hatalom hozott létre. A szegedi egyetemisták maguk keltek útra, és vitték a szervezet hírét. Veszprémben, Miskolcon, Gödöllőn, Székesfehérváron, Sopronban, Debrecenben, Pécsett, Budapesten, ahol csak megjelentek, elemi erővel tört fel a hallgatóságból az érzés: elég volt! A szegedi MEFESZ 1956 októberében kinyilvánította, hogy a gondolat, a vélemény és a döntés szabad. Azokban a napokban szerte a hazában diákszövetségek, forradalmi bizottságok és munkástanácsok születtek.
Ahogy a szegedi diákok, úgy hősökké váltak az őket támogató oktatók is, akik egy élet munkáját, tudós karrierjüket kockára téve segítették a fiatalokat. Tisztelettel kell gondolni rájuk, ahogy azokra is, akik a megtorlás éveiben súlyos börtönévekkel fizettek bátorságukért. Az akkor kimondott igazság egy egész nemzet méltóságát és önbecsülését adta vissza. 1956 forradalmárjai, a magyarság hősei ámulatba ejtették a világot! ? fogalmazott az államfő.
Az ünnepi szenátusülés előtt az államfő találkozott az 1956-os hallgatókkal és oktatókkal a MEFESZ megalakulása helyszínén, a Bölcsész Kar Auditórium Maximumában, ahol Kiss Tamás, a szervezet alapító-elnöke idézte föl az októberi eseményeket. Ezt követően megkoszorúzták a MEFESZ emlékművét. Az ünnepségen bemutatták az 1956-os szegedi egyetemi eseményekről szóló, a 60. jubileum előtt tisztelgő Szegedi láng című filmet.
Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke ? aki október 22-én szombaton 15 órakor a műegyetemi emlékülésen is felszólal majd ? a szegedi események következményeit összefoglalva úgy fogalmazott: a forradalom diáklázadás volt, melyet a szegedi szikra lobbantott föl. Szabó Gábor, az SZTE rektora kiemelte: az ünnephez az a méltó, ha a fiatalok által megfogalmazott gondolatokat idézzük föl. A problémáink most is meg vannak, ezeket az 56-os forradalom receptjével lehetne megközelíteni. Kellenek lelkes, tettre kész fiatalok, felelős vezetők és összefogás, ha ez a három tényező meg van, aligha történhet bármi baj! ? hangsúlyozta a professzor.
