6. menet a lakhatásért
Mindenkinek laknia kell valahol! A Város Mindenkié (AVM) megtartotta 6. Menetét a lakhatáshoz való jogért. Közel ezer ember vonult fel a lakhatáshoz való jogért ma délután Budapesten a belvárosi Erzsébet téri 13:30-as ételosztást követően a józsefvárosi II. János Pál térig.
Az AVM tagjai, szimpatizánsai ? több mint harminc csatlakozó szervezet és helyi közösség ? akik vidékről és Budapestről érkeztek, azért vonultak föl, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a lakhatási válság több millió embert érint, és hogy követeljék a kormánytól és a helyi önkormányzatoktól az érdemi lépéseket a lakhatási válság enyhítése érdekében. A Város Mindenkié hajléktalan aktivisták és szövetségeseik csoportja, melynek célja a hajléktalan emberek jog- és érdekvédelme, valamint társadalmi változások elindítása a hajléktalanság felszámolása érdekében.
Ma mintegy 30-40 ezer ember él a legszélsőségesebb lakhatási szegénységben, hajléktalanként az utcán, szállókon vagy kunyhókban. Legtöbbjüknek olcsó bérlakások és lakhatási támogatás hiányában szinte reményük sincs arra, hogy újból önálló otthonuk legyen. A megfizethető bérlakások és az érdemi lakhatási támogatás hiánya azonban nem csak a hajléktalan embereket sújtja. Családok rettegnek, hogy mikor mondják fel a fejük fölül az albérletet, mert újat találni az elmúlt években meredeken emelkedő lakbérek mellett, pláne gyerekekkel, szinte lehetetlen. Sokan maradnak munka nélkül, mert nem tudnak odaköltözni, ahol több munkalehetőség lenne. A közelgő hideg télben közel egymillióan lesznek, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy otthonaikat megfelelően felfűtsék, mert nem tudják a fűtési számláikat megfizetni. Több mint százezer háztartásban kapcsolták már le az áramot, gázt vagy a távhőt tartozás miatt, és közel kétmillió embert érint, hogy nem tudta időben befizetni a rezsi számláit. Gyerekeket szakítanak el családjaiktól lakhatási gondok miatt, és nők kerülnek az utcára, mert bántalmazó partnerük elől menekülve nincs hova menniük.
? Azt akarjuk, hogy az állam ne a lakástulajdon megszerzésének támogatására költsön, hanem arra, hogy mindannyian tényleg fenn tudjuk tartani a lakásainkat. Legyen szabályozva az albérleti piac, és ne lehessen senkit elhelyezés nélkül az utcára kirakni. Senkitől se vegyék el a gyerekét szegénység miatt, és legyen valós kiút a hajléktalanságból. Senkinek se kelljen döntenie, hogy egyen vagy lakjon! ? mondta beszédében Pósfai Zsuzsi, az AVM aktivistája. 12 pontjuk idekattintva olvasható, míg javaslataik a hajléktalanság megelőzésére és felszámolására idekattintva érhető el.
Megoldásokra pedig lenne lehetőség, már azzal is, ha a kormány változtatna a lakhatási kiadások szerkezetén. Például úgy, hogy a nagyrészt csak a jobb anyagi helyzetben lévő gyerekes családok számára elérhető családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) helyett a szociális bérlakásszektor növelésére költene a költségvetésből. A CSOK-ra jövőre szánt közel 100 milliárd forintból kb. 14 ezer bérlakást lehetne felújítani, ami akár 30-40 ezer embernek is képes lenne tartós lakhatási megoldást nyújtani. A szociális bérlakások számának növelése mellett a rászorulóknak juttatott lakásfenntartási támogatással meg lehetne előzni az eladósodás és kilakoltatások sokaságát. Ha törvénybe foglalnák és megvalósítanák a lakhatáshoz való jogot, a kormánynak biztosítania kellene, hogy mindenki megfelelő és megfizethető lakhatási lehetőséghez hozzáférhessen. Egy egyenlőbb és igazságosabb lakhatási helyzet mindenki ? az érintettek, az állam és a társadalom ? érdeke is.
