Az Akadémia NAP-ja
Nemzeti Agykutatási Program indul a magyar Kormány támogatásával ? derült ki tegnap délelőtt az MTA Széchenyi István tér Székházának Felolvasótermében. Az együttműködési megállapodás aláírói Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József MTA-elnök és Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója volt.
Kizárólag felfedező kutatásokon alapuló új terápiákkal és megelőzéssel csökkenthető érdemben az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe. E felismerés jegyében Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásáról döntött a magyar Kormány, amiről Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, az MTA elnöke és Freund Tamás, a NAP Konzorcium elnöke írt alá ünnepélyes keretek között megállapodást az Akadémia Székházában. A Magyar Tudományos Akadémia részvételével megvalósuló négyéves kutatási program célkitűzéseit a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap 12 milliárd forintos támogatásával valósíthatják meg a konzorciumi partnerek.
Az agy betegségei súlyos társadalmi és gazdasági terhet jelentenek civilizációnk számára ? emelte ki bevezetőjében Freund Tamás. Mint rámutatott, egyrészt a lakosság elöregedésével rohamosan nő az Alzheimer- és Parkinson-kórban, valamint az időskori elbutulásban szenvedők száma, másrészt az információözön, a kommunikációs nyomás és az állandósult stressz óriási mértékben terheli meg az agyunkat. Ezekkel az okokkal magyarázható a mentális és neurológiai kórképek egyre nagyobb száma a világ fejlett részén. Becslések szerint 2010-ben 30 európai ország agyi betegségekből eredő éves összköltsége 798 milliárd eurót tett ki, ami meghaladja a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz kezelésével kapcsolatos együttes kiadásokat. Az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhét csak felfedező kutatásokon alapuló, új megelőző eljárásokkal és terápiákkal lehet érdemben csökkenteni. ? A mostani program az agykutatás számos területén áttörést hozhat ? mutatott rá az igazgató.
A bátor döntéseket világra szóló eredményekkel kell igazolni: ? Magyarországon a világon elsőként indítottak el egy olyan nemzeti kutatási programot, amely a hazai agykutatás eredményeire alapozva a kutatás és fejlesztés, a betegségmegelőzés és gyógyítás terén egyaránt egyedülálló eredményeket ígér ? emelte ki köszöntőjében Pálinkás József, az MTA elnöke. A világszerte kivételes elismertségnek örvendő magyar agykutatók eredményeit méltatva emlékeztetett rá, hogy felfedezéseiknek új ismereteket és új eljárásokat köszönhetünk. ? A tudományos munka, amely az egyetemi, akadémiai és ipari kutatóhelyeken folyik, valós társadalmi szükségletekre és igényekre képes megbízható válaszokat és megoldásokat adni ? fogalmazott az elnök.
Az MTA elnöke is utalt rá, hogy felmérések szerint a betegségteher közel egyharmadát az agy és az idegrendszer rendellenességei adják. Ez gazdaságilag és kulturálisan egyaránt fontos felismerésekre és döntésekre készteti azokat, akik a jövőt nemcsak kivárni, hanem alakítani is szeretnék. ? A kutatók felelőssége a törvényszerűségek lehető legpontosabb feltárása. A mindenkori döntéshozók felelőssége pedig az, hogy felismerjék, mely területeken van jelen a kiválóság, amelynek támogatásával megsokszorozható az eredményesség, továbbá hogy merjenek bátor döntéseket hozni. Ezzel a bátor felelősségvállalással döntött a magyar Kormány arról, hogy 2014-től elindítja a Nemzeti Agykutatási Programot, és négy évre 12 milliárd forinttal támogatja.
Ezzel a felelősséggel vállalta az együttműködést a Magyar Tudományos Akadémia, és biztosít adminisztratív hátteret a programnak a Támogatott Kutatóhelyek Irodája. Ezzel a felelősséggel kezd munkához a Nemzeti Agykutatási Program Konzorcium Freund Tamás vezetésével ? méltatta az együttműködés jelentőségét Pálinkás József. Mint elmondta, az Akadémia elnökeként mindig azt az elvet tartotta szem előtt, hogy a kiválóknak kell lehetőséget teremteni, mert tőlük várható el a legtöbb. A rendszer, amely az elvitathatatlan teljesítményre épül, eredményességével önmagát igazolja. ? A magyar kormány partner volt ebben: a Lendület program négymilliárd forintos támogatásával, az Akadémia megújítási programjainak többmilliárdos támogatásával, az OTKA költségvetésének 40 százalékos emelésével, a nemrégen átadott Természettudományi Kutatóközpont kilenc és fél-, továbbá a Humán- és Társadalomtudományi Kutatóház nyolcmilliárd forintos támogatásával ? nem éppen könnyű gazdasági körülmények között ? mutatott rá Pálinkás.
A Nemzeti Agykutatási Programról aláírt megállapodást több szempontból is példaértékűnek nevezte: ? A legkiválóbb akadémiai és egyetemi műhelyek szoros együttműködésére épül, kiemelkedő finanszírozásban részesül és meggyőződésem szerint nem csak négy évre szól. Hiszen a Nemzeti Agykutatási Program nagy ívű célkitűzése az, hogy hosszú távon tegye fenntarthatóvá és folytathatóvá a kutatói munkát. Célja az is, hogy nemzetközi kutatási programokhoz kapcsolódjon, és újakat kezdeményezzen az elkövetkező időszakban. A bátor döntéseket és vállalásokat azonban világra szóló eredményekkel kell igazolni ? mondta az elnök.
A holnapot a tudomány jelenti: ? Magyarországot kutatás-fejlesztési és innovációs térséggé kell alakítani ? emelte ki Orbán Viktor miniszterelnök, aki köszöntőjében arról beszélt, hogy az elmúlt három-négy évben a politika leginkább gazdasági kérdésekről szólt. A jövőt azonban a tudomány jelenti. Ennek jegyében Magyarországon egy új kutatási intézményrendszer alapjait fektették le: az MTA Wigner CERN Adatközpont, az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete, a most épülő szegedi Extreme Light Infrastructure lézerközpont például ennek elemei.
A nagyszabású tudományos programhoz szükség van egy zászlóshajóra ? hangsúlyozta a kormányfő. Az agykutatás lehet az előttünk álló korszakban az a terület, amelyen meg tudjuk mutatni a tehetségünket, és kutatóink kiemelkedő, társadalmilag hasznos eredményeket érhetnek el. Reményei szerint ezek az eredmények hasznosulnak majd a magyar ipar húzóágazatának számító gyógyszergyártásban is. Orbán Viktor arra biztatta a NAP vezetőit, hogy külföldi kutatókat is vonjanak be a programba. Emellett kívánatosnak tartja, hogy Magyarország teljes jogú partnerként kapcsolódjon be a nemzetközi kutatási projektekbe, és erősítse nemzetközi tudományos beágyazottságát.
Megerősített kutatóhelyek, az agyelszívás visszafordítása
A 2014-ben induló NAP előkészítésében vezető agykutatók, kormányzati és akadémiai szakemberek vettek részt, a program konzorciumának elnöke az Agy díjas Freund Tamás akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) igazgatója. Freund Tamás és az MTA KOKI révén a NAP kapcsolódik az eddigi legnagyobb közös európai kutatási vállalkozáshoz, az Európai Bizottság zászlóshajó (Flagship) programjának keretében induló Emberi Agy Projekthez (Human Brain Project) is.
A NAP két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forinttal gazdálkodó A-alprogram stratégiai célja a már nemzetközi élvonalba tartozó kutatóhelyek megerősítése kiemelkedő és munkájukkal jelentős távlatokat biztosítani képes kutatók helyzetbe hozásával, új kutatási témák, technológiák bevezetésével, az akadémiai-ipari kapcsolatok fejlesztésével. Öt tematikus pillére a felfedező kutatások, a klinikai idegtudományi kutatások, a gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások, a bionikai, infobionikai kutatások, valamint a társadalmi kihívások, amelyekben a munkát kiemelkedő hazai tudósok és neurológusok irányítják.
Az A-alprogram alapját tíz intézmény konzorciális együttműködése képezi, koordinátora az MTA KOKI, Európa egyik vezető idegtudományi központja, amely egyedülálló lehetőséget biztosít a központi idegrendszer működésének és betegségeinek multidiszciplináris kutatására. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont a multidiszciplináris környezet, a világszínvonalú infrastruktúra, a kiváló minősítésű kutatócsoportok és az erős gyógyszeripari háttér biztosításával teremti meg a lehetőséget a gyógyszerkutatás új, akadémiai-ipari együttműködésre épülő modelljének sikeres működtetéséhez. A konzorcium tagja a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara. A résztvevők közé tartozik az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint a Richter Gedeon NyRt, amely kiemelten kezeli az agykutatást és a központi idegrendszerre ható gyógyszerek fejlesztését.
A konzorcium tagja továbbá az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI), amely az A-alprogramban a NAP központi infrastruktúrájának fontos elemét képező agybank működtetője lesz, egyben kulcsszerepet játszik az 5,6 milliárd forint összköltségű B-alprogramban is, amelynek célkitűzése az agyelszívás visszafordítása és kiegyensúlyozása külföldön dolgozó kutatók meghívásával és alkalmazásával. A rendelkezésre álló forrásokból 15-30 újonnan alakuló kutatócsoport működtethető három-négy évig.
