ZETApress

hírportál

Rendszerváltás katonaszemmel

Puskalövés nélkülMilyen alapon állomásozhattak 46 éven keresztül, hazánk területén ideiglenesen a szovjet csapatok? Miért és hol voltak Magyarország területén szovjet atomeszközök? Miért kezdődött meg már az 1980-as évek közepén a haderő átalakítása és csökkentése? ? teszi fel a kérdést Kárpáti Ferenc: Puskalövés nélkül… című könyvében.

Szeptember 27-én hunyt el Kárpáti Ferenc, a Kádár-korszak utolsó honvédelmi minisztere. A DUNA Kiadói Csoport nemrég jelentette meg Puskalövés nélkül… című 336 oldalas kötetét, melyben személyes hangú visszaemlékezését olvashatjuk. A kötet közelebb visz a kulisszák mögött zajló történésekhez, akkor még titkosnak minősülő információk feltárásával eltünteti a fehér foltokat a rendszerváltás előtti utolsó évtized történelméből.

E kötetben a Kádár-korszak utolsó honvédelmi minisztere vetette papírra személyes hangú visszaemlékezéseit, ugyanakkor a krónikás hitelességével, a fellelhető irattári-levéltári dokumentumok, jegyzőkönyvek, sajtóközlemények hozzáértő feldolgozásával, szerteágazó és alapos munkával törekedett arra, hogy a sokszor a kulisszák mögött zajló történésekhez, eseményekhez kapcsolódó különösen fontos, akkor még titkosnak minősített információk feltárásával végre eltűnjenek a fehér foltok a rendszerváltás előtti utolsó évtized történelméből. Kiknek volt az alapötlete a történelmi zászlósor létrehozása és első bemutatása díszszemlén? Mióta leng a nemzeti lobogó a budai vár rondelláján? Mit tett a Honvédelmi Minisztérium és a tábornoki kar a békés változások érdekében? ? kérdezi a hátsó borítólapon.

Kárpáti Ferenc életrajza

Kárpáti Ferenc (1926-2013)Kárpáti Ferenc (Putnok, 1926. október 16. ? Budapest, 2013. szeptember 27.) hivatásos katonatiszt, MSZMP-politikus, honvédelmi miniszter (1985?1990) ötgyermekes munkáscsaládban született. 1945-től a MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) járási titkára Borsod megyében, majd a megyei pártbizottság munkatársa. 1948-ban lépett be a hadseregbe, 1949 februárjában ? 3 hónapos tanfolyam után ? lett hivatásos tiszt hadnagyi rendfokozatban. Kezdetben a Honvéd Kossuth Akadémián, majd pécsi Honvéd Dózsa Gyalogsági Tiszti Iskolán teljesített szolgálatot. 1951?1953 között a Katonapolitikai Akadémia tüzérszakán tanult, majd soron kívül előléptették őrnagyi rendfokozatba.

A hadseregen belül pártmunkát végzett. A Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöki beosztását 1970. december 19-e és 1985. december 30-a között töltötte be, s honvédelmi miniszter-helyettes is volt. 1963-tól ezredes, 1971-től vezérőrnagy, majd 1979-ben altábornagy lett. 1970-től 1990-ig országgyűlési képviselő, előbb a szobi, majd a ceglédi választókerületben. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1985. december 30-ával választotta honvédelmi miniszterré, s egyben kinevezte vezérezredessé. Miniszteri tevékenységéhez kapcsolódik a honvédelem és a hadtudomány területén elért tudományos eredmények Stromfeld Aurél-díjjal történő elismerési rendjének kialakítása, valamint a hadseregben korábban használt elvtárs szó helyett a bajtárs megszólítás bevezetése. 2011-ben írta meg Puskalövél nélkül… címmel emlékiratát.

Szóljon hozzá!