Régészek a múzeumban
Az elmúlt év új kutatásairól és eredményeiről tartott háromnapos konferenciát az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete. Az előadások szinte felfoghatatlanul nagy, 320 ezer éves időintervallumot öleltek fel, és az őskőkortól a kora újkorig számos lelőhely, leletcsoport kutatásából mutattak meg új eredményeket – tudatták sajtósaik.
A szakmai fórumon megjelentek a legújabb interdiszciplináris irányzatok, kutatási módszerek és irányok: elméleti alapkutatásokról, környezetrégészetről, archeometriáról, bioarcheológiáról, tájrégészetről, valamint település- és háztartásrégészetről is szó volt a három nap 43 előadásában.
Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum patinás épületében február 10-12-e között, hétfőtől szerdáig megrendezett konferencia nyitónapján az őskori régészet, a 2. napon a római kortól az Árpád-korig tartó időszak, a zárónapon az Árpád-kortól a kora újkorig terjedő tematikák a Kárpát-medence régészetének minden fontos korszakát érintették. Az előadások egyúttal ismertették a közösség bevonásával megtalált kincsleleteket, a különböző interdiszciplináris módszerek alkalmazásával kinyerhető új adatokat, értelmezéseket, valamint a nemrégiben Kiváló kutatási infrastruktúra-díjjal kitüntetett Archaeometriai Laborban zajló vizsgálatokat.
Az MNMKK MNM Nemzeti Régészeti Intézet évente több mint egymillió m2-en végez, illetve koordinál régészeti feltárásokat, és ezen főtevékenysége mellett hozott létre egy olyan innovatív, interdiszcipináris kutatásokat alkalmazó, országos jelentőségű tudásközpontot, amelyben több kutatást a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal is támogat.
A három napos konferencia a szerteágazó tudományos vizsgálatok esszenciájának tekinthető, amelyben megtalálhatjuk az emberi megtelepedés legkorábbi magyarországi lenyomatát őrző vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyét, az őskori térhasználat mintázatait többek között a Hódmezővásárhelyről, Abonyból, Százhalombattáról és a Váli-völgyből, a római őrállomást Hatvan-Nagygomboson, a pátyi avar kori fegyveres sírt, az avar kori megtelepedés lehetséges környezeti motivációit Közép-Erdélyben, a zalavári ásatásokat, az esztergomi járás késő Árpád-kori erősségeit, a pálos kolostorok kutatásait, a budai archaezoológiai kutatásokat és a múzeum legjelentősebb aranykincsleletein végzett természettudományos vizsgálatokat.
