Érseki szentmise Budavárban
Boldog IV. Károly életpéldája az Istenbe vetett feltétlen bizalomra tanít ? mondta Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek az utolsó magyar király koronázásának centenáriuma alkalmából bemutatott Mátyás-templomi szentmisén délelőtt a Szentháromság tér 2-ben. A templom ének- és zenekara a karzatról megszólaltatta Liszt: Koronázási miséjének részleteit.
A száz évvel ezelőtti szertartás helyszínén, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban részt vett Áder János köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a diplomáciai testület képviselői, valamint a Habsburg-család és más történelmi családok tagjai. Az olvasmányt Habsburg György 15 éves Zsófia lánya olvasta fel magyarul, jelképezve a Habsburg leszármazottak IV. Károly király óta töretlen szimpátiáját a magyarok iránt.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a keresztény magyar királyság története egy szenttel kezdődik és egy boldoggal ért véget. Ez a két név kijelöli azt a magasságot, ahonnan rátekinthetünk Európára, Magyarországra és a saját életünkre is. Szent István és Boldog IV. Károly képesek életük példájával felemelni a tekintetünket a legmagasabb magasság felé! ? mondta a miniszter.
Habsburg Károly ? IV. Károly unokája, Habsburg Ottó nagyobbik fia ? köszöntőjében elmondta: a családi emlékezet megőrizte azt a mély szimpátiát, amellyel nagyapja Magyarország és a magyarok iránt viseltetett. E vonzalomnak volt köszönhető, hogy a Ferenc József császár halála utáni egyetlen koronázási ünnepségre a háború viszontagságai ellenére is Budapesten, Szent István koronájával került sor.
Habsburg-Lotharingiai Károly 1887. augusztus 27-én született, apja Habsburg Ottó főherceg, Ferenc József unokaöccse volt, édesanyja Mária Jozefa szász királylány. Károlyt nem nevelték uralkodónak, és ő sem számított arra, hogy az lesz. Apja 1906-ban bekövetkezett halála után azonban egyre előrébb került a trónöröklési sorban. Miután Ferenc Ferdinándot 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták, Ferenc József 1916-ban bekövetkezett halála után Károlyt koronázták osztrák császárrá és apostoli magyar királlyá. A Magyar Nemzeti Múzeumban múlt hétfőn megnyílt kiállításról idekattintva olvashatunk.
Az uralkodó 1917-ben menesztette Tisza Istvánt a magyar kormány éléről, a monarchiát pedig választójogi reformmal, a nemzetiségeknek adandó engedményekkel próbálta összetartani. Helyzete a katonai összeomlás után tarthatatlanná vált, 1918. november 11-én Ausztriában, 13-án Magyarországon is lemondott a kormányzásról, de trónigényét fenntartotta. A birodalom széthullása után Svájcba költözött, de politikai ambíciói megmaradtak. Károly 1921-ben kétszer is megpróbálkozott a magyar trón visszaszerzésével, de mindkét kísérlete kudarcba fulladt. 1922. április 1-jén halt meg száműzetésben Madeira szigetén.
