Meglett a kétharmad!
Tegnap végre mind a 106 egyéni választókörzetben megszámolták az átjelentkezettek szavazatait, míg a levélben érkezettek feldolgozása korábban megtörtént. Az eredmény a múlt vasárnapihoz képest nem változott, így a Fidesz-KDNP 133 főt, a Jobbik 23-t, az LMP ötöt, a kormányváltásra összeállt ötösfogat (MSZP, Együtt, PM, DK, LPM) pedig 38 képviselőt küldhet a 199 fős Országgyűlésbe.
Az alakuló ülést május 6-ig kell összehívnia az államfőnek. Az új parlamentbe mind a 13 nemzetiség küldhet egy-egy szavazati joggal nem rendelkező szószólót. Az újabb megmérettetés a május 25-i Európai parlamenti választás lesz, melyen az MSZP, a DK, és az Együtt-PM külön-külön indul, míg ezt a liberálisok kihagyják. Fodor Gábor a hét elején még közös indulásban gondolkodott, de mivel a baloldal nem volt rá vevő, jobbnak látta a távolmaradást. Jól is tette, ha nem akarta a kudarcot. Parlamentbe jutását hatalmas sikerként értékelte, pedig csak jókor volt jó helyen, a közös lista negyedik helyén.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a uniós választáson is listavezető lesz, de nem akar Brüsszelbe menni. Mivel bekerült a magyar parlamentbe, itthon akar továbbra is politizálni. Már csak az a kérdés, hogy az EP-listán a neve vonzza-e, vagy taszítja a választókat. Sokan emlékszünk még a 2006-09 közötti kordonok között tartott nemzeti ünnepekre, s az állandó Gyurcsány takarodj!-ra és az ellenzéki kivonulásokra az ülésteremből miniszterelnöksége utolsó 3 évében. Lehet, hogy személye még azokat is eltaszította a közös listától, akik a DK nélkül az MSZP-re szavaztak volna?!
Bajnai Gordon is képviselő lett, de sem a magyar, sem később az európai parlamentbe nem akar kerülni. Átveszi ugyan a mandátumát, de lemond róla egy párttársa javára. Sem a május 25-i Európai parlamenti, sem az október 5-i önkormányzati választásokon nem fog indulni, pedig a neve szóba került a baloldal közös főpolgármester-jelöltjeként Budapesten. Itt az MSZP Horváth Csabát, a korábbi II. kerületi polgármestert, s a későbbi főpolgármester-helyettest akarja indítani, ám lehet még alku őszig a baloldalon.
Az Együtt-PM vezérkara lemond május 25 után, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke viszont ragaszkodik hatalmához. Még az őszi választásokon is vezetni akarja pártját, mert úgy véli, hogy mindent jól csinált. A vereségért a médiát is hibáztatja, s eszébe sem jut, hogy mindig kettőn áll a vásár. A baloldal kezelte rosszul a sajtót azáltal, hogy válogatott a médiumok között. Voltak tévécsatornák, akiket be sem engedtek a sajtótájékoztatóikra, mások nem kérdezhettek, s mégis megtették, csak kitérő válaszokat kaptak. A Simon-ügyet is elintézték annyival, hogy az elnökhelyettes már kilépett a pártjából, Sós Tamás Heves megyei pártelnök azt a sajtóterméket perelte be, aki nyilvánosságra hozta doktori disszertációja plágiumát, Kunhalmi Ágnes a nyelvvizsga-eredményéről március elejétől nem nyilatkozik, mert nem volt ideje felbontani a borítékot. Ha ők hülyének nézik a médiát, hogyan várhatnak cserébe könyörületet?
Volt még néhány érdekes mondatuk a választások előtt. Amikor még bíztak a győzelmükben, a kormányváltásban, Gyurcsány és Mesterházy arról beszélt, hogyha a Fidesz ezt nem ismeri el, úgy erőszakkal, kormányzati pozícióból kényszerítik ki tőlük ezt. Most, hogy a jobb oldal nyert, méghozzá kétharmaddal, ők nem ismerik el a vereséget, s ők akarják parlamenten kívüli eszközökkel kikényszeríteni a változást, a kormányváltást! Nem kéne végre belenyugodniuk a megváltoztathatatlanba? Az ország nyugalmat akar, a békétlenség sehová sem vezet!
