Sólymok és Messerek Budán
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Berlin-Gatow-i Hadtörténeti Múzeum közös kiállítása nyílt meg délelőtt 11-kor a budai Várkerületben Sólymok és Messerek ? német és magyar légi-fegyverkezés 1918-1945 címmel. Megnyitotta Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, aki a szeptember 19-i, Nógrád megyei autóbalesete miatt felkötött jobb karral érkezett.
Az I. Világháború után, a Versailles-i, illetve a trianoni tarthatott értelmében sem a Magyar Királyság, sem a Német Birodalom nem tarthatott légierőt, és nem gyárthatott repülőgépeket. Ezt a tilalmat azonban az 1920-as, illetve 1930-as években mindkét állam megszegte. A Német Birodalom ezzel lefektette egy jelentős teljesítményre képes repülőgépipar alapjait. Ez a nemzetiszocialisták hatalomra jutása után azonnal Hitler háborús terveinek szolgálatába állt.
A két világháború közötti revizionista politika, és a nemzetiszocialista Németországhoz való közeledés Magyarország számára a Hitlerrel való szövetség megkötésével végződött. E sajátos függéssel járó társulás pedig végül belesodorta az országot a II. Világháborúba, melynek során a magyar repülőgépipar, licenc-szerződések alapján, német repülőgép típusokat gyártott. Mivel Magyarország kezdetben még kívül esett a szövetségesek légi erejének hatótávolságán, a német repülőgépgyártás egy részét ? annak megóvása érdekében ? hazánkba helyezték át.
A tárlaton egy II. Világháborúban lelőtt német Messerschmitt vadászgép roncsa is látható. A magyar múzeum a berlini testvérmúzeummal közös kiállítása a két ország repüléssel kapcsolatos ügyeinek azonos és eltérő vonatkozásait igyekszik a látogatók elé tárni. Láthatják az érdeklődők a hősi halált halt Bejczy József százados Messerschmitt 109 G6-os vadászgépének motorját és sok más tárgyi emléket. A tárlat olyan személyiségek életútjába enged betekintést, mint Rotter Lajos (1901-1983) mérnök és repülőgép-konstruktőr, aki az 1936-os berlini olimpiai játékokhoz kapcsolódva a saját maga által tervezett Nemere vitorlázógépével 3 óra 55 perc alatt 326 kilométeres céltáv rekordot ért el Berlin (Rangsdorf) és Kiel (Holtenau) között, és ezzel nem hivatalos világrekordot állított fel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végül elfogadta a vitorlázórepülést olimpiai számnak.
A tárlat bemutatja Ernst Udetet, aki az első világháború legeredményesebb életben maradt pilótája volt 62 igazolt légi győzelmével. Megismerkedhet a néző a második világháború egyik legismertebb repülőgépével, a Me 109-essel, amelyet Wilhelm Messerschmitt tervezett. A repülőgép az első világháború eleinte fegyvertelen felderítő eszköze volt, húsz évvel később már teljes városokat elpusztítani képes, kegyetlen harci gépként funkcionált. Hende Csaba honvédelmi miniszter és Matei Ion Hoffmann német nagykövet közösen tekintette meg a kiállítást, ahol a Budaörsi repülőtér 1937. június 20-i megnyitó ünnepségét ábrázoló terepasztal is látható.
A német Szövetségi Véderő Hadtörténeti Múzeumának Berlin-Gatow-i Repülőmúzeuma, és a budapesti HM HIM munkája a repüléstörténet ezen eddig kevés figyelmet kapó időszakának szenteli ezt a közös kiállítást. A tárlat, a két ország repülőgépiparának példáján keresztül rávilágít a politika, és a hadiipar közötti szoros összefonódásra a két háború közötti, illetve a II. Világháború alatti időszakban. A kiállítás Budán 2014. április 30-án, szerdáig látható, ezt követően Berlinben kerül majd felállításra.
