ZETApress

Egész Európa közös felelőssége, hogy az utánuk jövő nemzedékek tanuljanak a múlt bűnéből, megértsék a hátterét és elgondolkozzanak a következményeken! – mondta a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján délelőtt a Páva utcában.

Szalay-Bobrovniczky Vince a Holokauszt Emlékközpontban tartott délelőtti megemlékezésen hangsúlyozta: a holokauszt élő seb az emberiség lelkiismeretén, olyan tragédia, amelynek emléke arra kötelez bennünket, hogy minden korban és minden körülmények között őrködjünk az emberi méltóság felett. Kötelességünk nemcsak emlékezni, hanem cselekedni is. Meg kell védenünk az emberi méltóságot minden körülmények között, fel kell lépnünk a gyűlölet, a kirekesztés és az antiszemitizmus minden formája ellen – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a történelem arra tanít, hogy a közöny is döntés. Kötelességünk a jövő nemzedék számára világossá tenni, hogy az embertelenség szavakkal, közönnyel, kirekesztéssel kezdődik, és akkor válik visszafordíthatatlanná, amikor a társadalom félrefordítja a tekintetét, bagatellizál és hallgat. Szólt arról is: a legsötétebb időkben is voltak, akik az emberséget választották, akik kockára tették a saját életüket, hogy másokat megmenthessenek. Az ő példájuk azt mutatja, hogy a gonoszság nem legyőzhetetlen, hogy mindig van választás és remény. Fotóink MTI/Kocsis Zoltán felvételei.

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt mondta: a zsidó közösség számára a legfontosabb, hogy soha ne ismétlődhessen meg a holokauszt. Aki ebben társuk, az a szövetségesük – jelentette ki, hozzátéve, ahogy a múltban tették, úgy a jövőben is partnerként tekintenek mindenkire, aki elkötelezetten támogatja erre irányuló törekvésüket.

82 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a gettósítás, amelyet a deportálások és a népirtás követtek. – Nem sokon múlt, hogy a náci fenevad véghez-vigye ördögi tervét: a magyarországi zsidóság teljes megsemmisítését. Pedig az itt élő zsidók hűséges és szorgalmas tagjai voltak a magyar hazának – mondta emlékeztetve, hogy az akkori magyar állam halálba küldte saját polgárait – fogalmazott.

Kitért arra: a holokauszt szörnyűsége több mint százezrek életének kioltása, mint a túlélők feldolgozhatatlan gyásza és a generációkon át öröklődő trauma. A társadalmi szövet örökre és helyrehozhatatlanul sérült, a hiány máig érezhető – mondta hozzátéve, hogy a közösség megsemmisítésével együtt eltűnt egy virágzó zsidó szellemi és vallási élet is. A veszteség súlya sokak számára máig nem tudatosult, ezért továbbra is feladatunk – és a Holokauszt Emlékközpont kiemelt küldetése -, hogy minél szélesebb körben adjuk át mindazt a tudást, amely e veszteség súlyát megérthetővé teszi – fogalmazott a Mazsihisz elnöke.

Ma már nincsenek köztünk az elkövetők, és egyre kevesebben vannak a túlélők, ezért az utánuk jövő generációkra hárul a felelősség, hogy fenntartsák az emlékezetet. Különösen most, amikor világszerte újra erősödik az antiszemitizmus, amikor a gyűlölet ismét utat keres magának, kell gátat szabnunk az ordas eszméknek, mert a történelem erre tanít bennünket! – figyelmeztetett Grósz Andor.

Maya Kadosh, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt: a magyar parlament 2000-ben hozott döntése a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjáról még mindig jelentőséggel bír. E nap kijelölésével az Országgyűlés beemelte 1944 eseményeit Magyarország történelmi narratívájába és elismerte, hogy a holokauszt nem egy távolban zajló történet volt, hanem az ország saját struktúráiban, intézményeiben és közéletében zajlott le, saját állampolgárai ellen. Ez a felismerés politikai érettségről és valódi elköteleződésről tanúskodik – értékelt.

Az új parlament és kormány munkájának kezdetén a fókusz ugyan a politikai prioritásokon van, de arra figyelmeztetett, hogy az antiszemitizmus ismételt megjelenésével a politikai vezetés szerepe összetettebbé, egyben fontosabbá is vált. Feladata, hogy fenntartsa a tisztánlátást, és biztosítsa, hogy bizonyos határok láthatók és sértetlenek maradjanak. Az, ahogyan a közintézmények kezelik ezeket a kérdéseket, hatással van a társadalomra is – mondta.

A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál. A megemlékezésen részt vett mások mellett Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden év április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása.