Néprajzi innováció
A trendek a hazai innovációban az InnoSummit 2026 konferencián hangzottak el tegnap a Néprajzi Múzeumban – tudatta Mészáros Attila kommunikációs igazgató. Az előző esti gálavacsoráról idekattintva olvashatunk.
Március 19-én rendezték meg az első InnoSummit innovációs konferenciát, amelynek célja a hazai innovációs kultúra fejlesztése, a legjobb nemzetközi és hazai gyakorlatok népszerűsítése, a sikeres innovációs ökoszisztémák működésének megértése és bemutatása. A Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közösen szervezett konferenciáján kiderült: a gazdaság tartós fejlődése szempontjából kulcskérdés az innovatív cégek számának növelése, a kritikus tömeg eléréséig és azon túl is. Általában azok a hazai cégek eredményesek az innovációban, amelyek a nemzetközi piacokban gondolkodnak, az innovációt másokkal való partnerségben művelik és az innováció emberi, kulturális oldalára is figyelnek. A gazdasági növekedés érdekében kulcsfontosságú az innováció finanszírozása, és ebben a tekintetben egyelőre túlságosan konzervatív a hazai pénzügyi szektor.
A több mint 350 fő részvételével zajlott innovációs konferencia programjában a plenáris előadások, pódiumbeszélgetések és szekcióelőadások keretében kutató-fejlesztők, gazdasági szakemberek, cégvezetők és befektetők osztották meg gondolataikat arról, hogy milyen sikeres stratégiákkal lesz az ötletből termék, majd piacra lépés, piaci siker és végül gazdasági növekedés.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a megnyitójában egy a Kamara által készített friss kutatás adatai alapján értékelte a hazai innováció helyzetét. A közel 300 cég megkérdezésével készült elemzésből kiderül, hogy innovációs stratégiával a válaszadó cégeknek csak mintegy 60%-a rendelkezik, amiben mindenképpen javulni kellene, hiszen világos innovációs stratégia nélkül nem lehet eredményes fejlesztéseket folytatni, innovációs sikereket elérni.
A külföldi piacokat tekintve a cégek 17%-a az innováció eredményét kizárólag külföldi piacokra szánja, 40% pedig a hazai és nemzetközi piacban egyaránt gondolkodik, tehát a vállalkozásoknak több mint a fele már tervezetten és célzottan a nemzetközi színtéren eredményt hozó innovációra épít. Mindemellett a cégek 43%-a először hazai értékesítést szeretne, csak később tervez exportot. Fontos, hogy a cégek tisztában legyenek azzal, hogy a tapasztalatok alapján ez a rögösebb út, mivel a hazai piacon működő mechanizmusokat nehéz később a nemzetközi színtéren is sikeres működéssé konvertálni. Az innovációkból eredő árbevétellel a cégek közel 60% kifejezetten elégedett, viszont a válaszadók több mint ötöde elégedetlen. Valószínűsíthető, hogy utóbbiak főként azok közül kerülnek ki, akik először csak a hazai piacra próbálnak koncentrálni, mivel ez túl kicsi a gazdaságos volumenek eléréséhez.
A nemzetközi gyakorlat és a hazai cégek visszajelzése is jól mutatja, hogy a finanszírozás kulcsfontosságú az innovációban. A megkérdezett hazai vállalatoknál az innovatív termékek, szolgáltatások bevezetéséhez kapcsolódó finanszírozás leggyakoribb formája (132 cég említi) a saját források használata (pl. eredménytartalék, saját tőke, árbevétel), de kiemelten fontos szerepe van (68 említés) a pályázati forrásoknak is (pl. GINOP, NKFIH, hazai és EU-s források egyaránt). Sokkal kevésbé gyakori a banki finanszírozás (36 említés), míg a piaci finanszírozás kifejezetten ritka az előbbiekhez képest (15 említés), ahogyan a befektetői és kockázati tőke is (mindössze 7 említés). Ez azt jelenti, hogy a hazai bankok, a piaci finanszírozók, a business angelek jelenleg még kevéssé vannak jelen az innovációban és túlságosan konzervatív innovációs befektetési politikát folytatnak, ebben mindenképpen előre lépésre van szükség.
A hazai innovációk tárgyát tekintve a megkérdezett cégeknél a leggyakoribb területek a digitalizáció, az mesterséges intelligencia, az IT rendszerek és szoftverek, a gyártástechnológia, automatizálás és gépészet, valamint az anyagtechnológia és az élelmiszeripar. Ezek stratégiailag fontos, ígéretes területek, amelyekbe érdemes invesztálni. Ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy számos egyéb iparágban még tág tere van az innovációs aktivitás magasabb szintre emelésének. Hogy melyek ezek a területek és mi lehet a következő nagy dobás, arról az innováció olyan nagyágyúi beszéltek a konferencián, mint a Richter Gedeon Nyrt, és a FoxConn/Cloud Network Technology. Az egyik legígéretesebb területnek számít az űr, légi és védelmi innovációs szektor, amelynek képviselői dedikált szekcióban tartottak előadásokat és pódiumbeszélgetést az űripari innovációkról, legjobb gyakorlatokról, és a jövőbeni lehetőségekről.
Dr. Hankó Balázs Kultúráért és innovációért felelős miniszter a Fiókban maradt vagy valósággá vált? című plenáris előadásában kiemelte: Magyarország célja, hogy 2030-ra Európa, 2040-re pedig a világ 10 leginnovatívabb országa közé tartozzon – ehhez kulcsfontosságú a vállalkozások innovációs aktivitásának növelése. Az elmúlt évek munkájának köszönhetően hazánkban az innovatív vállalatok már ma is meghatározók: a GDP 2/3-át adják, az export 70%-áért felelnek, és jelentősen magasabb termelékenységgel működnek – ezért az innováció egyre inkább a gazdasági növekedés motorja. Hankó Balázs kiemelte, előre léptek a tudományos és innovációs parkok vonatkozásában is, épülnek a Science parkok, és várhatóan az ipari parkokban is még intenzívebbek lesznek az egyetemek, a szolgáltató központok. Szeretnék elérni, hogy ne csak az innovációs parkokban, hanem minden ipari parkban legyen egyetemi és szakképzési jelenlét.
Dr. Peták István kutatóorvos, a Genomate Health alapítója az egészségügyben már sikeresen végrehajtott innovációkon keresztül mutatta be, hogy az ötlet akkor válhat valódi innovációvá, ha az emberek, a cégek, illetve a társadalom egésze számára fontos problémára kínál megoldást, egy teljesen új, korábban nem alkalmazott módon.
A rendezvényen külön szekcióban osztották meg az innovációval kapcsolatos tapasztalataikat az előző nap ünnepélyes keretek között elismert Magyar Innovációs Díjas vállalatok képviselői is, köztük a 2025. évi Nagydíjas Kravtex-Kühne Csoport képviselője. A vállalat az ultrakönnyű városi-elővárosi buszcsalád kifejlesztése és az ezzel elért üzleti eredmény elismeréseként érdemelte ki a díjat. A konferencián bemutatkozott további díjazottakról (Omixon Biocomputing, PCB Design, CAD-terv, eChemicals, Virgin Oil Press, Hevesgép, Pro Patria Electronics, CoreComm SI, Kodesage, Webwise Hungary) és a további eredményes innovációkat tartalmazó pályázatokról készült kiadvány idekattintva nyitható meg.
Az innovációra való korai érzékenyítés és nevelés, a tudományos és műszaki utánpótlás biztosítása szintén kulcsfontosságú feladat, emelte ki dr. Birkner Zoltán, a MISZ társelnöke, aki a Magyar Innovációs Szövetség által immár 35 éve, minden esztendőben megrendezett Országos Tudományos és Innovációs Olimpia hat kiemelkedően tehetséges, a hazai verseny mellett európai és világszintű versenyeken is értékes díjakat nyert fiatal tudósát – innovátorát (név szerint Hajsz Natali, Hegedűs Márton, Ivánka Laura, Rajhona Henrietta, Szokolai Lili és Vida Ákos) mutatta be a konferencián.
A konferencia további részében kimagasló innovációs tevékenységet folytató, komoly piaci sikereket elért, innovációs díjas vállalatok egész sorát (a már említetteken kívül BOSCH, EGIS, Mediso, Cylclolab, Precognox, Billingo, Csaba Metál, Respray, C3S, 77 Elektronika, Gloster, BrainVisionCenter, Cryptosoft, Webshippy stb.) valamint kiemelkedő szakembereket (mint Balogh Petya STRT Holding, Oszkó Péter O3 Partners, Balatoni András Magyar Nemzeti Bank, dr. Csath Magdolna MKIK, Bódis László NIÜ, Dr. Szabó Gábor ELI ALPS, dr. Cséfalvay Zoltán MCC, Jakab Roland és dr. Gilyén András HUN-REN és sokan mások) felvonultató előadások és pódiumbeszélgetések hangzottak el. A szakértők, vállalatvezetők rámutattak, hogy tudatos, folyamatos innováció nélkül a cégek nem lehetnek sikeresek. Az innováció nem döntés kérdése, hanem megkerülhetetlen vállalati életforma, amelyet folyamatosan csinálni kell, ha egy vállalat életben akar maradni. A hatékony innováció kulcselemei a vállalati felsővezetés támogatása, a jól szervezett folyamatok által biztosított gyorsaság és hatékonyság, valamint – talán legfontosabb elemként – a motiváló, felhatalmazó, a kísérletezést támogató és akár a hibázást is toleráló vállalati kultúra. Az innováció ma már nem elszigetelt innovációs zsenik tevékenysége, széleskörű együttműködésre van szükség vállalaton belül és kívül. A legsikeresebb vállalatok innovációs ökoszisztémát építenek ki maguk köré, amelybe kutatóintézetek, egyetemek, startupok és KKV-k sorát vonják be, és a megoldandó feladatok, innovációs kihívások nagy részét velük közösen oldják meg. Az InnoSummit konferencia részletes programja idekattintva olvasható.
