ZETApress

hírportál

Gábor Dénes a Parlamentben

Ma 11 órától átadták a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka kiemelkedő teljesítményeit elismerő 2025-ös Gábor Dénes-díjakat az Országház Főrendi Termében. A Novofer Alapítvány által alapított Gábor Dénes-díjakat mostanáig 285-en kapták meg. Fotóink Egressy Rita felvételei.

Az innováció a mai díjazottak számára a munkájuk eredménye és hivatásuk célja, az ország számára azonban nemzeti ügy: egyfelől része a nemzeti kultúrának és a magyar identitásnak, másfelől magyar családok kenyere, egész falvak és városok jövője, komoly vállalkozások sikere múlik rajta – fogalmazott nyitóbeszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke kiemelve: különösen büszkék vagyunk mindazon magyar tudósokra és feltalálókra, akik új irányt szabtak egy-egy tudományág fejlődésének, és megváltoztatták a hétköznapokat nem ritkán az egész emberiség számára. Példájuk inspiráló és lelkesítő! – hangsúlyozta a házelnök.

A házelnök emlékeztetett rá, hogy Gábor Dénes tudós és feltaláló a legnagyobbak közé tartozott egy olyan korban, amely nem szűkölködött a világot formáló felfedezésekben. Gábor Dénes nemcsak a tudomány és az innováció területén bizonyult látnoknak – mondta emlékeztetve arra, hogy a tudós előre látta azokat a problémákat, amelyek a technikai civilizáció melléktermékeként jöttek létre. Ilyenek többek közt a túlterjeszkedő városok, a modern technika által mozgásban tartott fegyverkezési verseny, vagy annak a lehetősége, hogy az emberiség saját eszközeivel akár el is pusztíthatja önmagát – hangoztatta Kövér László.

A XXI. század az európai remény évszázadaként kezdődött, ami azután a béke, a demokrácia és a jólét ígéretéből éppen napjainkban fordul át a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságába – mondta a házelnök kiemelve: a II. világháború óta Európa még soha nem állt olyan közel egy kontinentális háborúhoz, mint napjainkban. – Ilyen körülmények között különösképpen felértékelődik mindazon hazai műszaki tudás és innováció, amely növelheti Magyarország gazdasági állóképességét, és csökkentheti országunk sérülékenységét, például energiakitettségét – hangsúlyozta kiemelve: fontos, hogy a magyaroknak idehaza is kamatoztatni tudják mindazt, amit a nemzetközi együttműködésbe beletesznek, ehhez pedig szellemi műhelyekre és gyártási kapacitásokra, tesztpályákra és versenyképes állásokra van szükség.

Jamrik Péter, a Novofer Zrt. elnöke úgy fogalmazott: a díj alapvető célja a névadó életpályájával szimbolizálható innovatív tevékenységek elismerése. Kifejtette, hogy idén kiemelkedő arányban szerepeltek a felterjesztettek között az élettudományok, különösen a gyógyszervegyészet területén dolgozók, a hagyományos mérnöki munkákat folytató szakemberek mellett. – Az igazolt tudományos tételek alkalmazása, a műszaki megvalósítás racionális és gazdaságos kivitelezése, valamint az ezek eredményeként született fejlesztések következményeinek átfogó társadalmi vizsgálata képes csak az innovációt együttesen, a közösség, az emberiség érdekében hasznosítani. Ennek értéke szerinti megbecsüléséért ma tennünk, küzdenünk kell! – emelte ki a zrt. elnöke.

A külhoni Gábor Dénes-díjat idén Fischer-Fodor Éva vegyészmérnöknő kapta, Életműdíjat pedig Fekete Pál vegyészmérnök vehetett át. Gábor Dénes-díjat kapott Basa Péter mérnök-fizikus, Dezső Zsigmond építőmérnök, Greiner István Gábor vegyészmérnök, Volk Balázs vegyészmérnök és Vonderviszt Ferenc biofizikus. Idén az In memoriam Gábor Dénes-díjat Sipos László József villamosmérnök vette át.

Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat Takács Orsolya, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki kari hallgatója, Kocsis Kinga, a BME Építészmérnöki kari hallgatója és Tugyi Betrix, a BME Villamosmérnöki és Informatika kari hallgatója vett át a BME rektorától, így a tudományos női utánpótlás biztosított.

Szóljon hozzá!