ZETApress

Padot avattak André Kertész (1894-1985) tiszteletére ma 10 órakor a Múzeumkertben. Idén az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum a világhírű fotóművész, André Kertész születésének 130. évfordulója alkalmából kiállítássorozatot rendezett – hangzott az a megnyitón, ahol Egressy Rita fényképezett.

A tárlatokon sosem látott képeket mutattak be három helyszínen: az esztergomi MNMKK Balassa Bálint Múzeumban, valamint a józsefvárosi Magyar Nemzeti Múzeumban és a terézvárosi Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. A múzeum az emlékév záróeseményeként most a Múzeumkert egyik padját jelképesen André Kertésznek adta át.

Dr. Zsigmond Gábor főigazgató az átadón elmondta: Ezzel a gesztussal tisztelgünk a XX. század egyik legnagyobb, világhírűvé vált magyar fotóművésze előtt, akinek jelentős hagyatékát őrizzük a Magyar Nemzeti Múzeumban. André Kertész egyik jól ismert fotóján a Múzeum kertjében látható egy pad, pontosan itt, amelyet mostantól Kertész-padként fogunk emlegetni, és egy kis emléktáblával jelölünk meg, emlékeztetve a Múzeumkert és a Múzeum látogatóit a XX. századi mindennapok kiemelkedő magyar dokumentarista fotóművészére.

Matthieu Berton, a Francia Intézet igazgatója köszöntőjében kiemelte: André Kertész életműve tökéletesen megtestesíti a Magyarország és Franciaország közötti történelmi és kulturális kapcsolatot, annak a két országnak a kapcsolatát, amely a művészi zsenialitásnak táptalaja volt. Ma, az emigránsok világnapján emlékezzünk arra, hogy Kertész Párizsban, ahová 31 évesen érkezett, olyan befogadó közegre talált, amely lehetővé tette számára, hogy alkothasson és megossza tehetségét az egész világgal. Párizsról készült fotói ikonikussá váltak, amelyek egyszerre illusztrálják Kertésznek a város iránti szeretetét és költői látásmódját.

Sophie Sellier kulturális attasé a köszöntők után felolvasta Paul Dermée: André Kertészről 1927-ben írt versét, majd dr. Fisli Éva, a múzeum Történeti Fényképtárának vezetőjétől hallhattuk a művet mai magyar fordításában.

A most záruló emlékév során az idős mester polaroidjai is bekerültek a kiállításba, ám mindenekelőtt az ifjú Kertész indulásának eddig nem ismert részleteit tárták a látogatók és olvasók elé. A Kertész 130 emlékév során a 2021-ben New Yorkból vásárolt 1163 Kertész-kópiából válogatott a múzeum. Ezek döntő része 1925 előtt készült: 943 darab kontaktkópia, 59 darab nagyobb méretű vintázs, 151 darab polaroidfotó, 9 személyes kép és egy kollázs.

Kertész-kép1: Kertész katonaruhában, ismeretlen fényképész felvétele 1917 körül.
Kertész-kép2: Lovasrendőr a Danubius-kút előtt a budapesti Kálvin téren, 1910-es évek.
Kertész-kép3: Öcskös és én ugrás közben Szigetbecsén 1922. július 16-án.
Archív fotóink: Estate of André Kertész, MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye.

Az emlékév tárlataira és kiadványaira készülve dr. Fisli Éva, a kiállítások kurátora mindvégig támaszkodhatott a Franciaországban őrzött iratokból származó információkra, és a New Yorkból megvásárolt korai pozitív képeket is összevethette a digitalizált üvegnegatívokkal. E hosszú kutatómunka során került a muzeológus látókörébe egy olyan, budapesti parkban készült felvétel, amelynek a helyszínét a Múzeumkertben azonosíthatta. A kép bal oldalán látható római szarkofág az 1920-as évek elején még ezen a helyen állt. Kertész képe valamikor 1912-1922 között készülhetett: abban az évtizedben, amikor az ifjú amatőrből egyre tudatosabb fotográfus lett.

Szerencsére a felvétel helyszíne az eltelt évszázad Múzeumkerten is nyomon hagyó változásai ellenére ma is felismerhető és körül-járható. A 130 éve született és csaknem 100 éve külföldre került budapesti fiatalember indulását és út-keresését oly sok részlettel árnyaló és gazdagító emlékév záróakkordjaként az egyik közeli padot jelképesen a mai Emigránsok világnapján a múzeum André Kertésznek adta át.