ZETApress

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont Wallenberg-termében ma délután került sor a Zsidókérdés: idézőjelben, vagy anélkül? című könyv bemutatójára. A beszélgetés résztvevői: Pelle János író, történész, újságíró és házigazdaként Zima András igazgató voltak.

Ha van az európai történelemnek olyan eseménye, melyet korszakhatárokon átlépve, előzményével és következményeivel együtt érdemes vizsgálni, akkor az a holokauszt. Mégis Magyarországon a témával foglalkozó felmérhetetlen számú publikáció túlnyomó többsége az 1944-es esztendő tragikus történetével foglalkozik, leíró jelleggel. Ennek értelmezése az 1945 utáni évtizedekben szinte kizárólag politikai volt, a fasizmus-antifasizmus ma már elavult dimenziójában.

A rendszerváltás után elterjedt a Soa posztmodern történelemfilozófiai, illetve művészetfilozófiai értelmezése is, immár tértől és időtől többé-kevésbé elszakítva. Ami alapvetően hiányzik, az a holokauszt tömeglélektani elemzése, magyar források alapján. Hogyan élt tovább a radikális antiszemitizmussá transzformálódott zsidóellenesség, a kommunista pártok által politikailag támogatva Kelet-Európában, a legerősebben éppen nálunk a II. világháború befejezése után? Választ kell adni arra az alapvetően fontos kérdésre, hogy a zsidókérdés létező, megoldandó társadalmi konfliktus volt-e a XX. század ’30-40-es éveiben, vagy a politika által tudatosan gerjesztett kollektív pszichózis terméke!

Pelle János az 1945/46-os sokáig elhallgatott, illetve kevéssé ismert hazai események (a kaposvári vérvádhisztéria, a kunmadarasi pogrom, a makói zsinagóga felgyújtása, a miskolci lincselések) ismertetésével igyekszik választ találni a felmerülő kérdésekre. Jevgenyij Ananyjevics Haldej 1945. január 20-a táján, tehát már Pest felszabadulása után (!) készült fenti fotója egy sárga csillagot viselő házaspárt mutat. Forrás: Fortepan.