ZETApress

Szeptember 13-15-e között Balatonalmádiban rendezik meg a XXV. Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciáját szövetségben az XX. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferenciát – tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.

Az esemény első napján idén is sor kerül az ágazat legfontosabb szakmai szereplőit megszólító kerekasztal megbeszélésre, ahol az Államtitkárság, a NEAK, az OKFŐ, valamint további hozzászólóként a MESZK, MÁE, MÁIE, EGVE, MOK, Kórházszövetség képviselőit szólítják meg egy kerekasztal megbeszélésben.

A kerekasztal felvezetéseként bemutatásra kerül a Medicina 2000 Szövetség állásfoglalása a legfontosabb szakmai problémák azonosításához, valamint a szakmai szempontokat is tiszteletben tartó megoldások megtalálásához. Ezt idekattintva olvashatjuk.

A helyzetértékelés része a hagyományos Így írtok ti című, a járóbeteg-szakrendelők vezetőinek körében végzett felmérés is. Az immár 10. éve elvégzet felmérésre a története során most érkezett a legtöbb válasz: 56. Minden szakrendelő méretet reprezentáló intézmény töltötte ki a kérdőívet. A kutatás összefoglalója a grafikonon látható.

Az intézetvezetők körében Az elmúlt év szakmai eseményeinek megítélése adott válaszok 2/3-a inkább kedvezőtlennek ítéli meg az elmúlt év szakmai eseményeit, 1/3-a viszont változatlannak vagy jónak. A fenntartók (Önkormányzat/OKFŐ/Egyéb) a kötelező feladatán túli elmúlt évi tevékenységének értékelésében viszont az osztályzatok közel egyenletesen oszlanak meg – a válaszadók 1/3-a szerint változatlan, másik 1/3-a szerint javult és harmadik 1/3-aszerint romlott – ami azt mutatja, hogy vegyesek a szakrendelők tapasztalatai.

A talán az egyik legfontosabb kérdésben miszerint A járóbeteg-szakellátásában megjelenő betegek ellátása szempontjából hogyan osztályozná összességében az elmúlt esztendőt? címmel a kiosztott osztályzatok átlaga összességében 2,85, azaz alulról közelíti a változatlant. Mindemelett azonban a válaszadók közel fele (46,4%) szerint viszont romlott a járóbeteg-szakellátásában megjelenő betegek ellátása!

Arról is megkérdezték az intézményvezetőket, hogy megítélésük szerint hogyan változott szerintük az elmúlt esztendőben a járóbeteg szakellátó intézmények gazdálkodása, a humán-erőforrás helyzet, az intézmények/tárgyi technikai felszereltsége, illetve miként fog mindez változni a következő egy évben. Az összes osztályzat átlaga alapján némileg romló az összkép (idén 2,44 – tavaly 2,87), ami azonban mindenképpen újdonság, hogy sok éve először NEM a humán-erőforrás helyzet megítélése a legrosszabb, a gazdálkodás változását rosszabbnak ítélték a válaszadók.

Ami elgondolkodtató, hogy szemmel láthatóan sokkal sötétebbek a jövőt illető elvárások, mint az elmúlt egy év megítélése! Itt is a gazdálkodás helyzetének változása (és nem a humán-erőforrás helyzeté) lesz a legrosszabb a várakozások szerint, e pontban az összesített értékelés nem érte el a 2-t sem.

Bár az intézmények/tárgyi technikai felszereltség változásának megítélése az elmúlt évet tekintve kiegyensúlyozott volt, a várakozások szerint az intézmények/tárgyi technikai felszereltsége szignifikánsan romlani fog, aminek a hátterében feltehetőleg a csökkenő források állnak.

A felmérésben arra is kíváncsi volt a szövetség. hogy mi az intézményvezetők véleménye a tulajdonos önkormányzatokról, a szakorvosokért történő versengésről, a járóbeteg szakellátás és az alapellátás együttműködéséről, a még felszabadítható plusz humánerőforrás és egyéb kapacitásokról, valamint a magánegészségügy egyre nagyobb térnyeréséről.

Az első 3 kérdésben gyakorlatilag egyetértés volt: az önkormányzatok felelős gazdái a járóbeteg szakellátóiknak, igenis verseny van szakorvoskért, és az alapellátással szorosabban kéne együttműködni.

Azzal az állítással, hogy vannak-e még felszabadítható kapacitások a rendszerben, a válaszadók több mint fele egyáltalán nem ért egyet, egyharmaduk viszont részben egyetért, ami feltehetőleg a válaszoló intézmények eltérő méretével, és földrajzi elhelyezkedéséből adódik. A magánegészségügy további térnyerését illetően a válaszadók 2/3-a ezt nem tartja helyesnek, 1/3-uk szerint viszont legalább részben helyes.

Kérték az intézményvezetőket, hogy rangsorolják a legfontosabb elvárásaikat az ágazatpolitika felé. Ha a válaszokat a 2022-ben megfogalmazott elvárásokkal vetjük össze, kiderül, hogy az anyagi erőforrások fejlesztése (jobb finanszírozás) és a hosszabb távú stratégia alkotás felértékelődött, majdnem biztos a jövőben várható negatív változásokra való tekintettel. Bár a problémák között vesztett a pozíciójából, a humán erőforrás probléma megoldásának szükségessége is jelentősen felértékelődött, egyre erősödő elvárás ennek gondnak a megoldása.

Végezetül érdekes változás, hogy miközben az ágazati kommunikáció szükségessége 1. helyről a 6. helyre csúszott, közben az ágazati érdekérvényesítés iránti igény erősödött. A jelek szerint az intézetvezetők úgy vélik, hogy a kommunikáció vélhetően nem segít, ellenben az ágazati érdekérvényesítés még segíthet!