Aranyművek a Zeneakadémián
Arany János ihlette pályaművek és megzenésített versek: az Arany János Zeneszerzőverseny Díjkiosztó Gála-hangversenye lesz csütörtökön 19:30-kor a Zeneakadémián, amelyre jegyek online is kaphatóak ? tudatta a Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóság.
Várakozáson felüli számú, 74 érvényes pályamű érkezett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem által meghirdetett zeneszerzőversenyre ? az Arany János-emlékév Emlékbizottságának támogatásával. A pályázók új zeneműveket alkottak Arany János munkáinak felhasználásával. Az Arany János Zeneszerzőversenyre pályázók két kategóriában versenyezhettek: zongorakíséretes dallal vagy dalciklussal, illetve vonószenekari kíséretes dallal vagy dalciklussal. A zsűri elnöke: Meláth Andrea énekművész, tagjai: Fekete Gyula, Dubrovay László, Jeney Zoltán és Vajda János zeneszerzők.
A díjnyertes zeneművek közül is felhangzik négy a március elsején rendezett Díjkiosztó Gála-hangversenyen. A Zeneakadémia bemutatja a fiatal tehetségeket, akik továbbviszik Arany János szellemiségét és elkötelezettségét a nemzeti kultúra állandó jobbítása mellett. A versenygyőztes fiatalokat mind megihlette Arany János alkotói ereje, aki hazaszeretete mellett hivatása legalaposabb értője is volt.
A hangverseny műsorán szerepelnek még Kadosa Pál, Reinitz Béla, Kodály Zoltán olyan művei, amelyek Arany János-versekre születtek, és hallhat a közönség néhányat a költő saját dalaiból is. A hangversenyen Halmai Katalin, Kiss Judit Anna, Rálik Szilvia, Szakács Ildikó, Philipp György, Najbauer Lóránt, Pataki Bence és Szappanos Tibor énekel, Virág Emese és Kiss Péter zongorázik. A Liszt Ferenc Kamarazenekart Madaras Gergely vezényli.
? Mi, a Zeneakadémián úgy érezzük, az Arany János Zeneszerzőversennyel méltó módon tiszteleghetünk a puritán, ám lenyűgöző műveltségű Arany János emléke előtt, aki szerette és értette a zenét, és akinek szavai mindannyiunk lelkében muzsikálnak ? nyomatékosította a verseny jelentőségét dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora.
? Muzikálisabb, az igazi zenéhez és a vers elvontabb zeneiségéhez egyaránt kivételes affinitást mutató költő nem sok akad a XIX. századi magyar irodalomban. A dallamból fejlődött mintegy a gondolat. Van abban valami szimbolikus és magától értetődő természetesség, hogy épp Kodály volt az, aki Arany János halála után sok-sok évtizeddel aktívan közreműködött a költő száznál is több dallamot számláló gyűjteményének közreadásában ? összegezte Molnár Szabolcs zenetörténész a verseny alkalmából.
Érdekesség, hogy szép, csengő hangja volt Arany Jánosnak ? legalábbis így emlékeztek rá azon kortársai, akik még ismerték ifjú színészként. Idős korában gitárt kapott ajándékba születésnapjára, és ekkor kezdte lejegyezni kedvelt dalait, precíz és pontos kottaírással. Arany János népdal-gyűjteménye fenn is maradt ? 148 dal szerepel benne, ebből 19 olyan, amelynek dallamát is ő maga írta. Így akár zeneszerzőként is számon tarthatnánk a sokoldalú költőt.
