ZETApress

Filmről írni és gondolkodni nagyon izgalmas folyamat, de akkoriban hiányérzetünk volt. Ezért alakultunk meg és pont a digitális kultúra berobbanásának pillanatában, emlékezett vissza Varga Balázs, szerkesztőségi tag a lap indulásának pillanataira a Filmszemlén. Itt tartotta meg a Metropolis című filmelméleti-filmtörténeti folyóirat a tizedik születésnapi ünnepségét, ahol bemutatták az új website-ot, és a következő lapszámot.

A folyóirat történetének elmúlt időszaka alatt hozzávetőleg 36 lapszám került a piacra. A lap indulása óta ugyanazt a formát követi. A tematikus blokkok mellett alkotói portrék, valamint külföldi filmelméleti írásokat közöl. A lap szerkesztői nagy hangsúlyt fektetnek olyan külföldi médiakutatók, illetve filmes szakemberek írásainak a közlésére, akinek munkáihoz elég nehéz hozzájutni. Az utóbbi időben egyre nagyobb felületet próbálnak meg biztosítani a filmes határterületeknek, valamint a digitális média bemutatásának. Az elmúlt néhány évnyi tapasztalatunk bizonyítja, hogy Magyarországon kitágult a filmről való gondolkodás mozgástere, és elindult egy reflexiós folyamat, fűzte hozzá Varga Balázs.

Az ünnepségen bemutatták az újonnan indult honlapot. A site-on témakörökre lebontva találhatóak meg a régebbi lapszámokban megjelent írások, a szerzői jogok miatt azonban vannak olyan szövegek, amelyek csak regisztrált felhasználók, számára lesznek elérhetőek. Információkat kaphatunk a szerzőkről, a linkgyűjteményben a magyar és nemzetközi szaklapok listája mellett neves intézmények, iskolák elérhetőségeit is összegyűjtötték.

A napokban piacra kerülő számot a kortárs iráni filmművészetnek szentelik. Kuriózumnak számít a még szerkesztés alatt álló ünnepi kiadás, ami a Psycho számhoz hasonlóan teljes egészében Fritz Lang Metropolis című filmjével foglalkozik majd. Ez is bizonyítja, hogy mennyire illő a névválasztás. A Metropolis egy kincsesbánya.

Magyar filmek, mielőtt meghalsz

Kedvenc, elfeledett, eltusolt, sikeres, emlékezetes filmek szinte lexikon-szerűen, sajátos nyelvezetű gyűjteményben. 303 magyar film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz. Ma délelőtt volt a bemutatója a Gabo Kiadó gondozásában megjelent 303 magyar film című könyvnek. A kiadónál megjelent 1001 film című kiadvány mintájára készült kötet szerkesztője Bori Erzsébet és Turcsányi Sándor.

A sajtótájékoztatón Turcsányi, aki egyébként az 1001-be is írt magyar szócikkeket, elmondta, hogy adta magát ennek a könyvnek az összeállítása. Amikor a magyar filmeket próbálták beilleszteni az angol kiadványba, egyre gyűltek az ötletek, egymás kedvencei, a szerkesztés elve is kialakult lassan: maradnak a mintánál, csekély módosítással, így 303 film (játék-, kisjáték-, dokumentum-, animációs filmek) került be. A kiválasztás módszerének vázolásakor kiderült: egyszerű borozós beszélgetés az alap, de vannak egyszerűen kikerülhetetlen filmek és darabok, amik ? habár nem remekművek ? meghatározzák korukat, életérzéseket, beszéd-témákat rögzítenek.

Földes Tamás, a kiadó vezetőjének bevezetőjéből kiderült: az 1001 film c. kiadvány három éves magyarországi történetének harmadik kiadását éli, s nagyon remélik, hogy a magyar filmes változat is hasonló sikert ér el. Bojtár B. Endre, az egyik szerző, kiemelte: ennek a kiadványnak, mint hasonszőrű társainak célja, hogy újraértelmezzen hagyományokat, újra átgondolja, hogy tovább éljen.

A kiadvány remélhetőleg minden mozi-szerető tetszését elnyeri, hiszen egyszerre szórakoztató, mégis szinte lexikonszerű alapossággal követi a magyar filmtörténetet. Forgassuk kézikönyvként? Akár. De legyen szó filmes vita eldöntéséről vagy csak arról, hogy eldöntsük megnézzük-e, biztosan hasznát vesszük.