Szemlenyitás Törőcsikkel
Hivatalosan is kezdetét vette tegnap este a 40. Magyar Filmszemle a Budapest Kongresszusi Központban, amelyet ünnepélyesen Törőcsik Mari színművész nyitott meg. Az idei seregszemlét Huszárik Zoltán rendezőnek ajánlották a szervezők. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár megnyitó beszédében utalt az öt éve érvényben lévő filmtörvényre, amelyet a szakmai önszerveződés alapjaira építve, példaadóan és konszenzusra törekedve szavazott meg a parlament. A szakállamtitkár emlékeztetett mindenkit, hogy tavaly a brüsszeli bizottság elfogadta a magyar filmtámogatás rendszerét a következő öt esztendőre. Schneider Márta kitért arra is, hogy az idei fesztivál rendhagyó azért, mert számos első filmes alkotó munkája került versenybe.
A magyar filmalkotók és filmkritikusok szavazata alapján odaítélt Árvai Jolán-díjat a hazai filmért végzett kimagasló munkájáért 2009-ben Vécsy Veronika gyártásvezetőnek ítéltek oda. Az aranygyűrűt és az oklevelet a szemletanács tagjai, Sós Mária és Molnár György filmrendezők adták át. Az estén átnyújtották az Életmű-díjakat is, amelyeket idén Kemenes Fanni jelmeztervező, Bacsó Péter filmrendező-forgatókönyvíró, Bertalan Tivadar festő-látványtervező, Szilágyi István színművész és Szőnyi G. Sándor filmrendező kapott meg. A díjakat a szemletanács elnöke, Novák Emil filmrendező-operatőr adta át.
Bacsó Péter, aki épp egy hete a filmkritilusok Életmű-díját vehette át, így fogalmazott: Soha nem akartam mást csinálni, csak filmeket, eszembe nem jutott hogy egy életművel bíbelődjek. Elnézést kérek azoktól, akiket nem tudtam eléggé gyönyörködtetni, és azoktól is, akiknek talán rosszkedvet csináltam. Őszintén mondom, boldog órákat szerzett nekem ez a díj. Szeretném egyszer viszonozni.
A Magyar Mozgókép Mestere címet Elek Judit filmrendező kapta meg. Az esten fellépett Sebestyén Márta, majd a magyar filmművészet jelentős zeneszerzői egy különleges produkciót mutattak be: Bródy János, Másik János, Novák János és Márta István egy kórussal közösen adták elő a Karom kitárom című dalt. Az esemény végül Kenyeres Bálint Európa-díjas filmrendező A repülés története című, magyar-francia koprodukcióban készült rövidfilmjének vetítésével zárult.
Filmesek tárlata
Filmesek a képzőművészetben címmel nyílt kiállítás tegnap a Budapest Kongresszusi Központ Lehár-termében. A tárlaton Bertalan Tivadar festő, grafikus, látványtervező, író, Morell Mihály vágó, Oláh Gábor rendező és Schäffer Judit jelmeztervező munkáit tekinthetik meg a látogatók. Megnyitó beszédében Feledy Balázs művészeti író elmondta: a tárlat különlegessége, hogy a négy művész más-más területen alkotott. Míg Schäffer Judit és Bertalan Tivadar képzőművészként, addig Morell Mihály és Oláh Gábor inkább filmes alkotóként állnak a látogató előtt.
A tavaly elhunyt Schäffer Judit most kiállított skiccei, jelmezei és jelmeztervei képzőművészeti jártasságának és sokoldalúságának bizonyítékai. A megnyitón jelen lévő Oláh Gábor tűzzománc kollekcióját fő tevékenységei, a rendezés, a fotózás és az írás mellett készítette. A közönség egyébként az idei Filmszemlén megtekintheti a művész Afrika közel van ? Lilla naplójából című dokumentumfilmjét is.
A 98 esztendős Morell Mihály sokoldalú munkásságát mutatja be a tárlat: a vágó Radványi Gézáról, Szász Péterről, Ranódy Lászlóról, Szőts Istvánról mintázott fejszobrai mellett rajzait és festészeti alkotásait is megtekintheti a nagyérdemű. A 40. Magyar Filmszemle Életmű-díjasát, a 79 esztendős Bertalan Tivadart Feledy Balázs művész-polihisztornak nevezte. Ennek bizonyítékaként a kiállítás bemutatja az alkotó számos, különböző műfajokban létrehozott munkáját, szürrealista festményeitől díszlettervein át a műszaki rajzokig és könyvborítókig.
