Zsűrizték a dokumentumfilmeket
Minden eddiginél erősebb mezőny versenyzett a tudományos ismeretterjesztő filmek mustráján – hangzott el a dokumentumfilmes zsűri hétfői értékelőjében hétfőn a budapesti Palace Mammut Moziban.
A 39. Magyar Filmszemle nyilvános dokumentumfilmes értékelőjén Gulyás Gyula rendező, a grémium elnöke elmondta, az erős mezőny feltehetően a nagyon kemény előzsűrizés következményeként alakult ki. A kreatív dokumentumfilmeket a szemle rákfenéjének nevezte, véleménye szerint ebbe a kategóriába beletuszkolták a filmeket. Hozzátette, a tudományos ismeretterjesztő filmeken kemény munka, iskolázottság látszik,valamint a vizuális, a képi megfogalmazás is erőfeszítést mutat. Az elnök összegzésében elmondta, az alkotások közül nyolc, úgynevezett történelmi témát dolgozott fel, a jelennel pedig hat film foglalkozott. Gulyás Gyula hiányosságként érzi, hogy ha a hat filmet összeveti azzal a jelennel amiben él, elég komoly különbséget érez; bizonyos témákról nem esik szó. Kabdebó György erre reagálva kifejtette, a dokumentumfilm legyen objektív.
Papp Gábor Zsigmond filmrendező, zsűritag az alkotások többségét a kelleténél hosszabbnak, terjengősebbnek találta, de örömét fejezte ki, hogy a versenybe bekerült néhány alkotás a kereskedelmi tévék produkciói közül. A zsűritag a legtöbb filmből hiányolta a humort és az iróniát, megfogalmazása szerint a legtöbb alkotás komor, egy hangvételben kezeli a témáját. Ellenpéldaként, a humor oldaláról közelítő alkotások közül kiemelte Kovács Kristóf Malaccal teljes című alkotását, valamint a könnyedség szempontjából megemlítette Pálos Péter és S. Takács András New York-Budapest, valamint Kresalek Dávid Hackni című alkotásait.
A tudományos ismeretterjesztő kategóriában kiemelte Pócs Judit és Rittgasser István Szelíd szálakon, Cséke Zsolt Daruvonulás a Hortobágyon, Török Zoltán Vidrasors, valamint Szirmai Márton A süllyedő falu című alkotásait. A dokumentumfilmek közül jónak találta Böszörményi Zsuzsa és Kai Salminen Hosszú utazás című alkotását is. Elmondta, Molnár Attila Dávid Lilliputi mimikri című alkotása volt az egyetlen olyan film, amely formailag újított. A filmek dramaturgiájáról elmondta, főleg az erdélyi életképeknél érezte, hogy az események nincsenek benne súlypontozva. Ellenpéldaként a jó dramaturgiájú filmek között megemlítette Forgács Péter Von Höffler vagyok, Schuster Richárd Három hiányzó oldal valamint Szalai Anett Mellbevágó című alkotását.
Kabdebó György filmrendező, producer, zsűritag az ismeretterjesztő filmekről elmodta, mintha alkotóinak nem lenne műfaji önismerete. Kifejtette, több olyan filmet látott dokumentum kategóriában, ami inkább ismeretterjesztő és fordítva. Örömét fejezte ki, hogy az elmúlt 10 év legjobb tudományos ismeretterjesztő mezőnye gyűlt össze, valamint hogy igazán klasszikus természetfilm is szerepelt a versenyben. Hozzátette, a filmeken sajnos látszik az a fajta dramaturgiai ellenőrzés hiánya, látszik az, hogy a szakma most is atomizált, egy-egy személy körül alakul ki egy látszólagos műhely. Véleménye szerint nincs meg az a kijelölési folyamat, amely a forgatókönyv és a félig kész film esetében tanácsot ad a rendezőnek.
Kékesi Attila rendező, operatőr egyetértett Papp Gábor Zigmond azon véleményével, hogy egyes filmek hosszabbak a kelleténél, valójában sok olyan film van, aminek a témája rendkívül fontos, de az alkotó kevéssé figyelt arra, hogy ezt milyen formában adja át. Véleménye szerint idén nem készült olyan dokumentumfilm, ami teljes egészében kimagaslik a mezőnyből, de vannak olyan alkotások, amelyek sok értéket hordoznak. Kifejtette, megmutatkozik egyfajta új szemlélet: nehéz, fajsúlyos témákról is készülnek könnyed, fiatalos filmek, egyfajta újszerű nézőponttal, kreatív megoldásokkal is találkozott a zsűri.
Filmdalokkal éjszakáztunk
A TV2 és a Next Station Productions rendezésében tartották meg az I. Filmdalok éjszakája elnevezésű eseményt tegnap a budapesti Palace Mammut 2-ben található TABU Lounge nevű szórakozóhelyen. A TV2 az elmúlt években több mozifilmet is támogatott. A filmek listáján szerepel a Valami Amerika, az Overnight, az S.O.S. Szerelem, az Egy bolond százat csinál. Az idei szemle versenyfilmjei közül a kereskedelmi tévécsatorna a Delta, a Kalandorok, a Pánik, valamint a Casting minden című filmet finanszírozta. A Filmdalok éjszakáján a TV2 finanszírozásával létrejött filmek zenei betétjeiből hallhattak részleteket a meghívottak. A rendezvényen fellépett a Bon Bon együttes, Varga Feri és Balássy Betti, a Sugarloaf, Lola és Márk, Széles Iza, Puskás Peti, valamint Kéri Kitty is.
Százmilliós pályázat
A Magyar Történelmi Film Közalapítvány (MTFK) működésének hatékonyságát a filmgyártásra szánt évi költségvetés 10 százaléka biztosítaná ? hangzott el a Palace Mammut moziban tartott mai sajtótájékoztatón. Kósa Ferenc rendező, a Magyar Történelmi Film Közalapítvány (MTFK) elnöke szerint működésük egy olyan szellemi műhely munkája, amely őrködik a szakma és saját szabadsága, szuverenitása fölött. A magyar filmművészet jövője szempontjából ezért fontos, hogy megmaradjon. Vannak előírások, hogy mennyit lehet költeni az alapítvány működtetésére. Ehhez jelentős mértékben meg kellene növelni az erre szánt összeget, magyarázta az elnök.
Az MTFK (eredeti nevén Magyar Történelmi Film Alapítvány) 1993-ban alakult azzal a céllal, hogy az 1956-tal; annak utózöngéjével foglalkozó, illetve a magyar történelmi témájú filmek finanszírozását segítse. Az MTFK 2006-ig mintegy 244 magyar játékfilmet és 698 dokumentumfilmet támogatott. Kósa Ferenc szerint támogatásuk nélkül a magyar dokumentumfilm gyakorlatilag nem létezne. A kuratórium elnöke beszélt a Magyar Mozgókép Alapítvány és a Magyar Történelmi Film Alapítvány összevonásáról szóló 2006-os kormányrendeletről, amely ellen a szakma jelentős része összefogott. A tavalyi filmszemlén tartott sajtótájékoztatójuk és a filmszakma több hónapos munkájának eredményeként végül döntés született arról, hogy mindkét alapítvány megmarad szuverén pályáztatónak, mondta Kósa Ferenc.
A kuratórium elnöke szerint a magyar filmművészet hat milliárd forintot kap a közpénzekből befolyt évi költségvetésből. Ebből százmillió forinttal pályáztathat az MTFK, a többivel pedig a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) finanszírozza a filmeket. Kósa Ferenc szerint ez aránytalan ahhoz a szellemi erőhöz képest, ami ebben az alapítványban megvan. A legutóbbi pályázati kiírás értelmében az MTFK-hoz jutott százmillió forintból 42 film kapott támogatást; ezek jelentős része dokumentumfilm.
Az elnök beszámolt arról, hogy a kulturális kormányzat három évre előre megjelölte a támogatás lehetőségét, ám a százmillió forintos alapot kevésnek tartják a hatékony működéshez. A 15 tagú kuratórium javaslata az arányokat segítené, amely szerint a filmgyártásra szánt évi költségvetés 11 százalékát adhatná ki támogatásra, és a többi 90 százalék pedig megmaradna az MMK-nak.
