Sötétség a Palotanegyedben
Farkas Dénes: Látható sötétség című kiállítása nyílt meg tegnap 18 órakor a Bródy Sándor utca 36-beli Molnár Ani Galériában. A március 3-án szombatig látható tárlatot Petrányi Zsolt művészettörténész nyitotta meg.
Farkas Dénes: Látható sötétség című egyéni kiállítása arra keres választ, hogy a jövő és jelen tényleges és lehetséges formái hogyan határozhatók meg az adaptáció, a dokumentáció és az archiválás gyakorlatán keresztül. A fotókból és szövegekből álló kiállítás két fő inspirációs forrással rendelkezik. A vizuális anyagot a világ négy különböző pontjain megtalálható magbankokban készítette a művész: a spitzbergáki Global Seed Bankben, a Szentpéterváron található N. I. Vavilov Research Institute of Plant Industryban, a terboli International Center for Agricultural Research in the Dry Areasban és az American University of Beirut magbankjában.
Ezek az intézmények azzal a céllal jöttek létre, hogy a világon megtalálható növényekből és azok magjaiból egy archívumot hozzanak létre, és estleges világkatasztrófa esetén felhasználják őket. A kiállítás szöveges részét kitevő idézeteket a libanoni-amerikai író, Rabih Alameddine: An Unnecessary Woman című könyve adja. A regény egy idősödő nő belső monológja, aki nyugati irodalom arabra fordításának szenteli minden idejét.
Az adaptáció kettőssége, az arra irányuló vágyakozás és abszurditás, mélyen gyökerezik Farkas Dénes fotó- és szövegpárosításaiban. A magbankok, melyek célja a természet és ezzel együtt az emberiség túlélésének szolgálata, izolált építmények, ahol mesterséges körülményeket előállítva tartják életben a növényeket. Ennek analógiájaként értelmezhetők a könyvben szereplő írónő fordításai is ? csak önmaga számára maradnak meg, egy dobozt alkotva, az ezen kívül eső világban már nem értelmezhető a tevékenysége. Bár a cél más, az alkotás és annak elszigetelt megőrzése (create and crate) mindkét esetben megtalálható. Ambivalenciát hív elő, és egyben érdekes helyzetet teremt a természet, és az emberiség alkotó és pusztító erejének összemerésere.
A fotósorozaton látható dobozokban rácsok mögött felcímkézett magokat, növényeket és növénymaradványokat őriznek, elbújtatva a világ szeme elől. A lét és a nemlét mezsgyéjén: hiszen természetes közegüktől távol eredeti funkciójuktól pedig megfosztva, egy bizonytalan jövőnek elraktározva létezik ez az archív flóra. A melléjük párosított szövegrészletek pedig erősítik, kitárják az értelmezés dimenzióit a néző számára. Megtartva az emberiség jövőjének tényleges és lehetséges valóságát, amely egyben egy reménnyel és sötét ómenekkel teli jövőkép.
A katalogizált magokból felépített archívumok, akár az írónő önkényszerű fordításlistájának idézetei, szokatlan időbeli párhuzamokat teremtenek a valóságból kirángatott jelen és egy bizonytalan, fiktív jövő között, felhívva a figyelmet arra, hogy a normalitást és a normalitás illúzióját csak egy vékony vonal választja el egymástól.
Farkas Dénes 1974-ben Budapesten született, Tallinnban él és dolgozik, 2013-ban Észtországot képviselte az 55. Velencei Biennálén. Munkáit rangos intézményekben állították ki: többek között az EKKM, KUMU és a Tartu Art Múzeumban, Tallinnban és a budapesti Ludwig Múzeumban.
