ZETApress

Michel Bohbot gyűjteményének kiállítása a Bélyegmúzeumban. Az Art Postal, Art Posté, Mail art ? csak szabadon! ? című kiállítás a posta által közvetített küldeményművészet nemzetköziségét hangsúlyozó, gazdag képi világot felvonultató, művészbarátságot, összetartozást szimbolizáló speciális műveket hivatott bemutatni ? tudatta Lantai József, aki fotóinkat is készítette.

A Francia Intézet közreműködésével és támogatásával létrejött kiállítást tegnap este 6 órakor Őexcellenciája René Roudaut, Franciaország nagykövete nyitotta meg, köszöntőt mondott Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Posta Zrt. elnöke. Az eseményen jelen volt a gyűjtő, Michel Bohbot. A mail art izgalmas világához Torma Cauli László adott útmutatót, valamint közreműködött az A.K.T. Színház, azaz Alkalmi Kapcsolatok Társulása, francia sanzonkoncerttel szórakoztatva a nagyszámmal megjelent vendégeket. A megnyitó napján, a helyszínen kihelyezett posta működött, mely az esemény tiszteletére készült alkalmi bélyegzőt használt.

A különleges, egyedi darabokat a francia gyűjtő, Michel Bohbot kérésére ismert művészek készítették és adták postára. A törékeny és közlékeny grafikák, kollázsok, térbeli objektumok betekintést engednek egy olyan közegbe, ahol az őszinteség és a kreativitás, az ötlet és a humor összeolvad a borítékok által kínált felületen, beillesztve, felhasználva és továbbgondolva a bélyegek és bélyegzők, postai kezelési jelzések ismert elemeit.

Mindezzel új egység születik, amely ablakot nyit egy olyan világra, ahol egy szabad, korlátokat nem ismerő közösség létezik. Ebben a világban a hasonló gondolkodású emberek egymással épített kapcsolatai, és nem a politikai határok képezik a realitást, ahol az alkotói tevékenységbe vetett hit fontossága a mérvadó, függetlenül bármiféle intézményi ítélettől. A ?feladók? között olyan, számunkra is jól ismert nevekkel találkozunk, mint a magyar Nádler István, az izlandi Erró, a francia Jean Tingely, az amerikai Arman, a japán Hasigawa.

De megismerkedhetünk távoli földrészek számunkra ismeretlen alkotóival, mint a gyűjtő egyik kedves darabját egy baráti beszélgetés alatt ?borítékra vető?, Pápua Új-Guineában élő művész, aki európai fülnek bonyolult neve helyett csak monogramját használja: K. K. Az öt kontinens 32 országából származó 250 boríték Magyarországon most látható először, miután nagy sikerű kiállításokon szerepelt már nemcsak Franciaországban, hanem Spanyolországtól Marokkón, Thaiföldön és Líbián át egészen Ausztráliáig.

A Bélyegmúzeum hozzá szeretne járulni ennek a kivételes kollekciónak a kalandjához egy olyan háttér biztosításával, amelyből az egész friss és eredeti gondolatvilág kinőtt, a bélyegek világának szinte egyedülállóan teljes gyűjteményével. A kiállítás november 20-ig tekinthető meg Erzsébetvárosban, a Hársfa utcai Bélyegmúzeumban, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig.

A kiállításon bemutatott anyagról, ízlésesen kivitelezett kis katalógus készült ? szerkesztője és a kiállítás kurátora Csete Mónika ?, amely a teljesség igénye nélkül a koncepciót felvázolva és az érdekesebb darabokat bemutatva ? aminek a kiválasztása nagyon nehéz lehetett, hiszen mindegyik darab érdekes ? az alábbi kis idézetet is tartalmazza:

A Magyar Posta által 1930-ban alapított budapesti Bélyegmúzeum nagy örömmel ad helyet Michel Bohbot úr mail art gyűjteményének bemutatásához. Az alkotások a mail art postai és képzőművészeti kettős kötődése okán sajátos lehetőséget biztosítanak számunkra a falainkon túlra való kitekintésre. A múzeum eleve nem pusztán bérmentesítési eszközként, vagy a gyűjtés tárgyaként tekint közel 13 millió darabot számláló saját gyűjteményi anyagára, hiszen hosszú ideje azon igyekszik, hogy minél teljesebben kibontsa a benne rejlő lehetőségeket. Akár a történelmi, akár a művészettörténeti kutatások vonatkozásában számtalan kiállítás és kiadvány mutatja be a bélyegek információforrásként való felhasználásának lehetőségeit. E logika mentén haladva most a bélyeget, a postai küldeményt eredeti funkciójának megtartása mellett művészeti alkotás kiinduló pontjaként meghatározó, felhasználó és továbbgondoló, viszonylag új művészeti ág, a mail art kifejezési formái közé tartozó objektumokat tartalmazó gyűjtemény bemutatására nyílt lehetőségünk.

A friss képzőművészeti vonulatokat reprezentáló, magas színvonalú anyag joggal tarthat igényt a szélesebb körű nyilvánosság figyelmére is. A postai küldeményt alapanyagnak látó, nem funkcionális szerepében felhasználó művészi szándék kifejezését hordozó kiállítási darabok új szempontból megvilágítva tárják elénk saját gyűjteményi darabjainkat is. A bélyeg maga is művészi produktum, neves grafikusok foglalkoznak tervezésével. Az első napi borítékok esetében a teljes objektum alkot egy grafikai egységet. A mail art azonban ebből a kommunikációs egységből kiemelte a teljes postai küldemény létrehozásának tulajdonképpeni okát, mintegy szellemi esszenciáját, az üzenet továbbításának szándékát feladótól címzettig. Az üzenet az, amit ezek az objektumok továbbgondoltak és kiegészítettek, ami rajtuk keresztül már emcsak az alapnak tekintett írott formában közvetíti az információt, hanem az erre felépített (grafikai) képzőművészeti dimenzióban is hordozza és eljuttatja az alkotó-feladó többrétegű, a szavakkal megfogalmazhatón túl is értelmezhető vizuális üzenetét. Hiszen kapcsolatművészet ez, amely a címzetthez elérve esetleg több kézen keresztülmenve hordozza az üzenethez saját gondolatokkal, mondanivalóval hozzájáruló közvetítők szándékait.

Mivel pedig minden objektumhoz ily módon hozzáteszünk egy kicsit önmagunkból, remélem, hogy a Bélyegmúzeum is hozzátehet valamit e fiatal művészeti ág kalandjához egy olyan háttér biztosításával, amelyből az egész friss és eredeti gondolatvilág kinőtt, a bélyegek világának szinte egyedülállóan teljes gyűjteményével. Őszintén köszönjük Michel Bohbot úrnak, a Francia Köztársaság Nagykövetségének és a Francia Intézetnek, hogy lehetővé tették ezt a bemutatót ? olvashattuk Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatójának gondolatait.

Lantai József huszadik fotóján Nikodém Gabriella, Michel Bohbot és René Roudaut látható, miként most is megmosolyogtatja őket a kiállított anyag vidámsága. Sajnos tudósítónkat kissé visszatérően elszomorította, hogy most is csapatostól jelen voltak a ?galériapatkányok?, akik be se jöttek a terembe, unottan beszélgetve az előtérben várták a köszöntők és a zenés műsor végét. És aztán futás, megrohanni az asztalokat, púpos tányérokat halmozva borok sokaságával és csak enni és inni! Csak a fogadásra érkeztek, de biztosan nem a melegfelvonulás miatt késtek!

Akik közben a teremben megtekintették a kiállítást vagy figyelték az illusztris vendégek emlékkönyvi bejegyzéseit, azok sajnos talán már vízhez sem jutottak, miközben a csőcselék jókat böfögve még mindig zabált. Szerencsére a kiállítás vidám és érdekes anyaga hazafelé bandukolva feledtette ezt a szokásos gusztustalanságot. Habár tudom, holnap vagy holnapután egy másik helyszínen megismétlődik ugyanez. Nem lapunk feladata lenne mondani, hogy Rendezők, Szervezők, ébresztő! ? és elnézést, hogy most a Bélyegmúzeum kapcsán voltunk kénytelenek megint leírni mindezeket.