ZETApress

Holnap kezdődik a Futurspektiv Flamand Kulturális Fesztivál, melyről korábban már írtunk. A reneszánsz flamand mesterek kora óta soha nem pezsgett úgy Flandria kulturális élete, mint napjainkban. A különféle zenei műfajoktól a színházon és a táncon át a vizuális művészetek legfrissebb irányzataiig, gyakorlatilag nincs olyan művészeti ág, amelyben ne a legprogresszívebb vonulatot képviselnék a Belgium holland nyelvű részén élő művészek.

Ebből a rendkívül élénk kulturális életből merít a holnap kezdődő, ?FUTURSPEKTIV ? ÚJ FLAMAND MESTEREK? elnevezésű rendezvénysorozat, amelynek keretében április 9-e és 30-a között tizenegy produkció érkezik Budapestre egy olyan régió képviseletében, amely egyszerre kozmopolita, s mégis jellegzetes helyi sajátosságokkal bír, amely egyszerre modern és mégis hagyománytisztelő.

Április 9-én a fesztivál nyitányaként a Philipp Herreweghe által alapított Collegium Vocale Gent adja elő Händel Brockes Passióját az Akademie für Alte Musik Berlin és neves szólisták közreműködésével. Nem csupán zenei szempontból kínál izgalmakat a virtuóz jazz-zongorista, Free Desmyter, és világzenei együttese, az Ahoar április 10-ei koncertje a Millenárison, melyen flamand és iraki muzsikusok zenei világa fuzionál majd.

A fesztivál egyik legizgalmasabb eseményének ígérkezik az Ernst Múzeumban április 11-étől megtekinthető tárlat, amely péntek este 6-kor nyílik és négy flamand képzőművész alkotásait gyűjti egybe. A Vérité Exposée ? az emlékezetről című kiállításon Sven Augustijnen, David Claerbout, Ana Torfs és Els Vanden Meersch vizsgálja az egyéni és a történelmi emlékezet alapkérdéseit.

A kultúrnomádokat tömörítő Zita Swoon elnevezésű zenekar április 17-én a Millenárison mutatja majd be, hogy miként mozoghat otthonosan egy zenekar egymástól olyan eltérő zenei világokban, mint a francia sanzon, a progresszív rock, a soul vagy az elektronikus tánczene. Az együttes frontembere, Stef Kamil Carlens annak idején a dEUS egyik alapítótagja is volt.

Az excentrikus rendezőként ismert Wayn Traub tíz éve készülő trilógiájának záró darabját mutatja be a Trafóban április 17-én és 18-án: a Maria Magdalena című ?film-opera? ? miként Traub nevezi ? hamisítatlan, minden érzéket rabul ejtő totális művészet.

Április 18-án a Millenáris Teátrumban lesz látható a Kopergietery nevű színtársulat Rohanás című előadása, amely a techno-kultúra zenéjére és gesztusaira építve beszél az élet szeretetéről. Ugyanaznap ad közös koncertet az A38-as hajón a flamand elektronikus zenei szcéna két időzített bombája, a The Subs és a Shameboy, bizonyítva hogy Flandria számára nemcsak a magasművészet, hanem a legmagasabb színvonalon művelt populáris kultúra is alapvetően fontos.

Súlyos társadalmi kérdéseket feszeget Antwerpen legizgalmasabb művészeti kollektívája, a BerlinBerlin, amelynek Budapesten a Merlin Színházban április 20-án, illetve 21-én bemutatásra kerülő legújabb Bonanza című dokumentumvideó-performansza egy valaha virágzó észak-amerikai bányászváros hanyatlástörténetét festi meg. A városkának jelenleg hét állandó lakosa van, akiket egyetlen dolog köt össze: valamennyien gyűlölik egymást.

Természetesen az irodalom sem maradhat ki a programból, így az érdeklődők két alkalommal is találkozhatnak a kortárs flamand irodalom egyik legérzékenyebb és legelmélyültebb szereplőjével, a marokkói származású, Rachida Lamrabettel, akinek A nők földje című regénye a tradíciók közti különbségek kérdését tárgyalja. A flamand írónő holland nyelvű felolvasást tart április 23-án reggel 10 órakor a Károli Gáspár Református Egyetemen, 25-én délután fél 3-kor a Millenárisba látogatók pedig ankéton vehetnek részt szinkrontolmács közvetítésével.

A fesztivál zárónapján, április 30-án este tíztől az A38-as hajón nyer bizonyítást, hogy az élet szeretete meghatározó vonása Flandriának: napjaink legszexibb zenei formációja, az elektropop műfaját forradalmasító Vive La Fete fogja őrületbe kergetni a budapesti közönséget, a Futurspektiv záróeseményeként pedig este nyolctól lép fel a Trafóban a neves koreográfus, Arco Renz és társulata. A Kobalt Works: i!2 című előadásuk a nőiségről és a másságról szól, s a XXI. századi táncnyelvet a kathak és a balinéz tánc, illetve a kínai opera hagyományával ötvözi. Az érdeklődők a programokról bővebben itt tájékozódhatnak.