ZETApress

Emlékpark avató ünnepségre gyűltünk össze tegnap délután a Kerepesi temető szóró parcellájánál. Palya Bea énekelt, Zubornyák Zoltán verset mondott, majd Simóka Kálmánné vezérigazgató emlékezett. Az emlékparkkal a meghitt, méltó emlékezést kívánják segíteni. Az elhunyt nevét, születési és halálozási évszámát megörökítő vörös márvány emléktáblák mellett viráglerakóhely, valamint mécses gyújtók és padok teszik teljessé a kulturált, kegyelet-teljes környezetet.

Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes megfázott, így nem jött el. Itt volt viszont egy katolikus pap, valamint egy-egy református és evangélikus lelkész, akik az ökumenikus istentisztelet keretében megáldották az emlékhelyet. Innen az irodaépületbe vonultunk, ahol Fogarasi Katalin mutatta be a Fiumei Úti Sírkert című fotóalbumot. A sorozat főszerkesztőnője abban bízik, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság ars poeticája szellemében még számos kiadvánnyal bővül a temetőket bemutató sorozatuk.

Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg múltját, nézd meg temetőjét! ? vallotta gróf Széchenyi István, aki 1841-ben vetette fel egy nagy temető létrehozásának szükségességét, hogy lehetővé váljon a ?közmegtiszteltetésnek? örvendőknek ?sírhantjára a honfihála-koszorút? elhelyezni. A század közepén létrehozott Fiumei úti sírkert (történelmi nevén Kerepesi úti temető) már 1885-ben úgynevezett dísztemetői státuszt kapott. Az azóta eltelt több mint másfélszáz év alatt Magyarország és Európa egyik legjelentősebb sírkertjévé vált, méltó nyughelyét adva hazánk nagyjainak ? írja előszavában Fogarasi Katalin főszerkesztő, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság főtitkára.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 1999-ben alakult, mint Nemzeti Kegyeleti Bizottság. Feladatai közül kiemelkedőnek tekinti a kegyeleti kultúra ápolását, a temetőt körülvevő tabuk ledöntését, mert a temető nyitott történelemkönyv mindenki számára. 2002-ben jelent meg első ízben a Fiumei úti sírkertet bemutató albumuk. Bevezetőjében a főtitkár asszony azon reményét fogalmazta meg, hogy a későbbiekben újabb kiadás keretében még több jeles emlékhelyet tudnak bemutatni.

A sorozat az elmúlt hat évben folytatódott. A Farkasréti temetőről, a Budapesti Zsidótemetőről és a Győr?Moson?Sopron megyei temetőkről is megjelent egy-egy gyönyörű albumuk. Munkájuk eredményeként a tegnap bemutatott második kiadásban már egy megújult, számos új síremlékkel is bővült Fiumei úti temetőt tárnak elénk. Ilyen többek között a 2004-ben elhunyt Ladányi Jenő korábbi elnök-vezérigazgató síremléke, vagy a tavaly elhunyt Illés Lajos Kossuth-díjas zeneszerzőé.

Az új kiadás szerkezetében és tartalmában is változott, követte a sorozat további köteteit, így a síremlékek és az ott nyugvó nagyságok tematikus párosításban kerülnek bemutatásra. A jeles elhunytak életét és síremlékét ismertető írások is egységes szerkezetben, új szakértő ? Tóth Vilmos ? munkáját dicsérve készültek. Továbbra is a válogatási szempont maradt a sírok művészeti értéke és állapota. Ennek eredményeként az előző kiadáshoz képest mintegy negyvennel több, közel kétszáz síremléket tartalmaz a Fiumei Úti Sírkert című kötet.

A mintegy kétszáz fotót Antall Péter és Gedai Csaba készítette. Több hónapig jártak ki a hideg őszi-téli napokon a temetőbe, hiszen az elmúlásról nem lehet tavaszi-nyári megvilágításban képeket készíteni. A mostani kiadásban már láthatjuk József Attila és Radnóti Miklós síremlékét, melyek az első kiadás idején még nem voltak fotózhatók. Azóta ezeket is rendbe hozták. Zala György-emlékév van, s az albumban a síremlékén található saját készítésű domborműve látható. Sajnos az előző mondat már csak múlt idő, mert az eredetit kilopták a temetőből, így egy másolat került most a helyére. Úgy látszik, a tolvajoknak még a temető sem szent!